Szabó T. Anna: Február

“bizsereg a magban a lomb meg a fény –
túl vagyunk lassan a tél nehezén.” 

 

Szabó T. Anna: Február

Hallod, hogy pendül az ég? Jön a szél!
Zsendül a földben a nedv, fut a vér,
bizsereg a magban a lomb meg a fény –
túl vagyunk lassan a tél nehezén.

Olvad a hó, fenn fordul a nap,
kiböködi a hideg csillagokat,
döccen a vén Föld rossz kerekén –
túl vagyunk mégis a tél nehezén.

 

 

Jaj, milyen évszak! Hosszú, sötét.

Óvtuk az otthon csöpp melegét.

Biccen az új ág, zsenge remény:

túl vagyunk, úgy-e, a tél nehezén?

 

Jön, jön a szél, friss föld szaga száll,
létre gyötörte magát a halál,
nincs lehetetlen, van te meg én –
túl vagyunk, látod, a tél nehezén.

 Hóvirágok

Hóvirágra leltem

Tavaszi szellő túrt a hajamba,
megcsiklandozott száz napsugár,
lábam megtorpant egy csokor előtt,
fa tövén kinyílt pár hóvirág.

Bár tudtam, védett, majdnem letéptem,
kincsemet nehogy elvigye más,
meggyőzött eszem, hogy meg ne tegyem,
a helyén hagytam. Éljen tovább!

Hóviráglátogatóban

Másnap megnéztem, gyönyörű, szép volt,
a nap sütött rá, ő dédelgette,
kéklett felette a szabad égbolt,
esőkönnycseppel megöntözgette.

Szellő mozgatta meg a kis fejét,
bólintott nekem, vagy csak képzeltem?
Megköszönte a virágok nyelvén
azt, hogy én tegnap mégsem téptem le.

(Domonkos Jolán) 

Csak ...

Csak ...

Nekem nem a minden kéne…
csupán annyi, hogy kit szeretek hozzám érjen.
Olyan legyen érintése, melyben benne van a napfelkelte,
és tudjam hogy szeret, mert elárulja a tekintete.
Vagy ne…
csak olyan legyen, hogy vágyjak hozzáérni,
és hogy elhagy, attól sosem keljen félni.
Csak az kell,
hogy mint nekem, neki is én legyek a minden,
és a mindenemet szeresse, akkor is ha földi javam nincsen.

(Léria Dipán) 

Boldogságra születtél!

Boldogságra születtél!

“Azokat a kapcsolatokat, amelyek nem hordozzák magukban a fényes, örömteli, tápláló lángot, amiért érdemes élni, nem emelnek többé sehová, csak lefelé húznak, el kell engedni. Egyedül maradni azonban rémisztő dolog. Elengedni a másikat, aki nem képes követni bennünket egy tisztább magasságba, nem hangzik biztonságosnak. Az emberek minden új kapcsolatban azt remélik, a másik felüket találták meg, és végre megszűnik az elszakítottság illúziója. De az csak egyszer szűnik meg. És ebből nem szabad engedni! Az ember nem nyugodhat bele egy olyan társba, aki nem a teljességet hordja magában. Az olyan kapcsolatban meghal a szív. Ezért képes az ember életeken át keresni a duálpárját.”

(Weaver Andrea)

Csak abban hiszek, amit biztosan tudok...

Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét. Ezért nem azt mondom, hogy hiszek Isten létezésében - tudom, hogy Ő létezik." 

(Carl Gustav Jung)

"Az élet olyan, mint egy kert...

"Az élet olyan, mint egy kert. A levelek elszáradnak, és a virágok elhervadnak természetes módon. Csak ha ezeket eltávolítjuk, gyönyörködhetünk ismét új virágaink és leveleink szépségében. Ugyanígy el kell távolítanunk tudatunkból a rossz tapasztalatokat, a múlt árnyait. Élni annyi, mint emlékezni a felejtésre. Bocsásd meg, amit meg kell bocsátani. Felejtsd el, amit el kell felejteni. Öleld át az életet megújult erővel. Az élet minden pillanatát olyan friss tekintettel kellene fogadnunk, mint egy nemrégen nyílt virág." 

(Máta Amritánandamaji)

Soha ne feledd...

Soha ne feledd: minden gondolatodnak teremtő ereje van! Nem mindegy, mit gondolsz, nem mindegy, mit teremtesz. Kigyógyulhatsz minden betegségből, kilábalhatsz a szűkségből, élhetsz sikeresen és boldogan, megtalálhatod ideális társadat.
Soha ne hidd el, ha valaki az ellenkezőjét állítja. Egyedül tőled függ. És attól, hogy mennyire engeded át az irányítást a szívedben lévő isteni Fénynek...
 
/Balogh Béla/

Megélni az együttlét örömét

Megélni az együttlét örömét

Nem mindenki tudja értékelni azt, amije van. És akije van. Az emberek jelentős része bele sem gondol abba, hogy milyen jó dolga van. Mert van, aki várja őt haza. Van, aki átöleli. Van, aki minőségi időt szeretne vele együtt tölteni, vagy egyszerűen csak ott van a közelében, amikor a dolgait intézi. Sokaknak fel sem tűnik, mekkora ajándék mindez.
Egy mély érzésű ember nemcsak érti, hanem keresi is azokat a pillanatokat, amikor megélheti az együttlét örömét. Amikor érezheti, hogy fontos valaki számára, akivel ő is éreztetheti a szeretetét. Amikor teljesen mindegy, mi a program, a lényeg az, hogy nem egyedül kell csinálnia. Amikor az „én” feloldódik a „Mi” csodájában.
Mély érzésű embernek lenni nem jelent semmiféle felsőbbrendűséget. Nem azt jelenti, hogy aki nem ilyen, az feltétlenül rossz ember, aki pedig ilyen, az mindenképpen követendő példa. Csak annyit jelent, hogy ha mély érzésű ember vagy, akkor meg tudod élni az élet valódi szépségeit a maguk teljességében, és megtapasztalhatod azokat a csodákat, amelyekben az érzéseiket elfojtó, vagy emocionálisan alulfejlett emberek nem részesülhetnek.
És azt is jelenti, hogy a mély érzéseid miatt könnyebben válhatsz kiszolgáltatottá. Erre azonban sem a félelem, sem az érzéseid temetése nem jelent megoldást. Az a bölcsesség viszont igen, amit a hibáidból tanulva szerezhetsz meg.

(Kocsis Gábor)

"Amiért hálás vagy előre...

"Amiért hálás vagy előre, - mert hiteddel reméled - az feléd hajlik a mennyből, s lassan majd eléred.

(Simon András)

Így segíted kapcsolódásotokat...

Az Ikerlelkek közti szerelmet csak a szeretet és a nagyon erős hit mentheti meg. 

E szeretetnek kristálytisztának kell lennie, valóban olyan ragyogónak, akár egy kristály. A hitnek olyan erősnek kell lennie, hogy az mindenkor megingathatatlan maradjon. Az érzésekben nem bújhat meg sem kételkedés, sem a félelemnek egyetlen szikrája sem.
Ha megrendülne a hited úton a beteljesülés felé, és elárasztanának a kétségeid, félelmeid, hagyd, hogy kitörjenek belőled, s próbáld mielőbb elengedni őket. 
Hadd menjenek!
Miután visszakerültél a középpontodba, áramoltasd a szereteted, lelkedből kiindulva, csakráidon keresztül, átjárva minden sejted. Így segíted kapcsolódásotokat, s általa emelkedsz Te magad is, általad pedig Ő, s ezt a semmihez sem fogható tiszta energiát áramoltatva emelkedik körülötted a Világ.

(Takács Kriszta)