Szüless újjá a szeretet fényében!-A Húsvét misztériuma
Hogyan élheti át a mai ember a Húsvét misztériumát
Mi az, amit mi mai emberek megtehetünk
azért, hogy Húsvét vasárnapján fénnyel, szeretettel megtelve Jézussal
együtt, a természettel együtt újjászülethessünk, mert a Húsvét titka,
hogy a szeretet fényében újjászülető Jézussal mi is emelkedjünk a fény
felé és szülessünk újjá az ő szeretetében.
A régi ember nem csak megemlékezett Jézus szenvedésére és feltámadásáról, hanem évről-évre átélte azt. Passió
játékával, a nagycsütörtöki virrasztással, a nagypénteki
keresztútjárással, a vasárnap hajnali Jézuskereső „játékával” igézett.
Megigézte, megteremtette, hogy minden úgy történjen, úgy valósuljon,
ahogy mindig is lenni szokott.
A böjtöt betartva mi is megtisztíthatjuk testünket.
Nagycsütörtök éjszakáján megtisztíthatjuk lelkünket.
Nagycsütörtök éjszakáján virraszthatunk,
imádkozhatunk, meditálhatunk, és ha mindezt sötétségben tesszük – mint,
ahogyan valószínűleg régen is tették- átérezhetjük, milyen érzés az,
mikor magunkra hagy az Isten.
Nagycsütörtökön régen eloltották a tüzeket.
A tűz a magyar ember számára az Őst, az Öreg Istent jeleníti meg. Ezen
az éjszakán Jézus is magára maradt a Getsemáné-kertben, ezen az éjszakán
őt is elhagyta az Isten.
Nagypéntek
hajnalán megmoshatjuk kezünket, arcunkat a harmatos fűben, egy kis
patakban, vagy egy kis esővízben, s ha vannak állataink az ő ivóvizükbe
is tehetünk belőle. Nagypéntek
délutánján felkereshetjük és végigjárhatjuk a legközelebbi kálváriát,
vagy végig nézhetjük a keresztút állomásait ábrázoló képeket.
Nagypéntek hajnalán Jézus belecseppenő
vérétől megaranyozódnak a vizek, és ezekkel az aranyos vizekkel a régi
ember egészséget hozott magára, s ezzel megitatott állataira.
A régiségben ilyenkor az emberek
keresztutat jártak és délután három órakor, Jézus halálának pillanatában
a templomba gyűltek, ahol óriási zajt keltettek megigézve ezzel az
egykori égzengést.
Nagyszombaton tegyünk rendet otthonunkban. Környezetünk, saját magunk külső rendezése közben belsőnk is rendeződik.
A valamikori faluban a nagyszombat a
takarítás napja volt. Az asszonyok bent a házban, a férfiak és gyerekek
kint az udvaron, kertben, ház előtt takarítottak.
Vasárnap
hajnalban köszöntsük a felkelő Napot. Kérjünk áldást húsvéti
ételeinkre, és látogassuk meg rokonainkat, erősítsük barátságainkat.
Hajdan az emberek sok faluban vasárnap
hajnalban Jézuskeresésre indultak a település környéki keresztekhez. Az
egyik mellé előre megástak egy sírt és beletettek egy Jézus szobrot.
Mire ideért a hajnali búcsús menet a sírt üresen találta. Örömmel mentek
vissza templomba: Jézus feltámadott! Alleluja! – hangzott a válasz a
templomban várakozóktól. Ezután a temetőbe mentek, hogy a halottaknak is
megvigyék a feltámadás hírét, és itt a sírok mellett várták meg a
napkeltét, hogy köszöntsék a Napot:
„Mikor reggel felkelek,
Napkeltre tekintek
Ott látok egy aranyágat,
Aranyágon zöldességet
Ott jön Krisztus!”
Ezután hazamentek és új tüzet gyújtottak az
előző évi szentelt barka parazsával. Húsvéti ételeiket elvitték a
templomba megáldatni . A sonkát, vagy a bárány húst, ami az áldozat
jelképe, a tormát, mely Jézus keserűségének, szenvedésének kifejezője,
és a piros tojást, mely a Húsvét jelképe: a tojás az élet, a piros szín
Jézus vére.
Húsvét vasárnap, vagy az azt követő
Fehérvasárnapon a magyar ember komát, mátkapárt választott magának. Ezt a
serdülő gyerekek tették, akik ilyenkor tojást cseréltek, és ezzel
életre szóló barátságot kötöttek. A komákból lettek később a
keresztszülők. Délután a rokonok meglátogatták egymást, és ilyenkor
békültek ki a haragosok is.
Húsvét hétfő legyen a fiataloké. Ez a nap vidám, hangos ünnep napja.
A húsvét hétfői locsolkodás ősi
termékenység varázslás. Régen csak a fiatalok között volt szokás. A
legszebb lányok ilyenkor hétszer-nyolcszor öltöztek át, mert bizony
három helyen feltétlenül meglocsolták őket a legények: a fejükön, hogy
szellemileg, a mellük táján, hogy lélekben, s a lábuk között, hogy
testileg is frissüljenek, legyenek termékenyek.
Áldott Húsvétot kívánok mindenkinek!
Éva
