Hiába...
Hiába
halsz meg, hiába halok meg - évmilliárdok, csillagtrilliók
végtelenjében és távolában lesz még a mi kettőnk számára egyetlen
pillanat, mint mikor két vonat elrobog egymással szemben, s két elsuhanó
kéz int, két ablakból egymásnak: megismertelek, te vagy az, ugye, szerelmem - szeretsz-e még? mert én még mindig szeretlek!
(Karinthy Frigyes)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése