2017. április 20., csütörtök

Szemed fényéért

 
Szemed fényéért

Leülök melléd, s megfogom a kezed.
Együtt gurítjuk tova
az együtt soha
be nem járt kilométereket.
Együtt idézünk hang nélkül szavakat,
kedveseket, s könnyfakasztóakat.

És most nézz rám!
Nincsenek
távoli kilométerek.
Ülök melletted,
fogom a kezed,
mert akarom s hiszem,
hogy átviszek neked
egy mosolyban
újabb reményeket,
hogy újra fényes legyen a szemed,
és hidd, ahogy én: másképp is lehet.

(Rovó Gyöngyi)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése