Ha elmondhatnám!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha elmondhatnám!

Ha elmondhatnám a cinege énekét
hallgató párja minden rezdülését.
Tavaszi virágok illatozó kelyhét
kereső méhnek vidám zümmögését.

Szeretném érezni virágok illatát,
mikor tavasszal a hajadba fonom,
A simogató szellő lágy suttogását,
midőn a fák levelei közt oson.

A port felverő nyári zápor illatát,
amely a kitárt ablakomon beszáll.
A felkelő napnak simogató lángját,
mi sápadt arcomra egy kis pírt szitál.

Kizöldülő harmatos erdőnek titkát,
mikor szépséges sátorral befogad,
Ha megfejthetném a boldog élet nyitját,
hát én lennék véled a legboldogabb.

(Linn Márton)