Csak igy, csendesen
Szerelem...?
Annyi, mint Te.
Örülni a napfénynek,
Érezve tested ízét, melegét, az isteni álmot,
Virágokat a réten
Az életifjúság végtelen reményében,
Ölelni angyalok vigyázásával,
Építeni álmokat,
Karolva a világ nyújtotta szépet,
Hogy újra szülessen a lélek!
Te élsz,
Hiszen szeretlek...
Az idő tépje szét, ha majd végleg nem lehet...
Akkor is ott leszek a léted otthonában,
Könny leszek a mennyben,
Vagy az ítélet poklában,
De akkor is:
Szelíden,
Megalkuvón, örök bizonytalanságban,
Hogy bocsánatot nyerj bennem:
Szeretlek,
Szeretlek,
Szeretni foglak -
Csak így -
Csendesen...!
Annyi, mint Te.
Örülni a napfénynek,
Érezve tested ízét, melegét, az isteni álmot,
Virágokat a réten
Az életifjúság végtelen reményében,
Ölelni angyalok vigyázásával,
Építeni álmokat,
Karolva a világ nyújtotta szépet,
Hogy újra szülessen a lélek!
Te élsz,
Hiszen szeretlek...
Az idő tépje szét, ha majd végleg nem lehet...
Akkor is ott leszek a léted otthonában,
Könny leszek a mennyben,
Vagy az ítélet poklában,
De akkor is:
Szelíden,
Megalkuvón, örök bizonytalanságban,
Hogy bocsánatot nyerj bennem:
Szeretlek,
Szeretlek,
Szeretni foglak -
Csak így -
Csendesen...!
(Galazek István)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése