2017. március 26., vasárnap

A tavasz mosolya

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A tavasz mosolya

Rám terítette mosolyát a tavasz.
Szívem újra szertelen kamasz.
Bámulom a színes szirom csodát,
a pajkos szél, mint hű szerető, úgy ölel át.

Kitárom lelkemet a fényre.
Állok boldogan, némán megigézve.
Varázslat, csoda, száz új remény,
szívembe zárva mind-mind az enyém.


(Nagyné Kiss Erzsébet)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése