Számtalan élet köt össze Bennünket.
Bármennyire is furcsa, lelkem emlékszik Rád. Milliónyi szerep életünk
színpadán, s most újra együtt vagyunk ITT. Lelkünk összekapcsolódott.
Szerettünk, gyűlöltünk, bántottunk, féltünk, de a láthatatlan köteléken
keresztül mindig megtaláltuk egymást.
Szeretetünk akkora, hogy szükség esetén
azt is vállaltuk, hogy bántjuk egymást, csakhogy fejlődhessen a másik.
Érted bármit! Szeretetünk végtelen, túlmutat minden emberi logikán. Ezt
senki más nem értheti, érezheti.
Sokszor féltem és menekültem, néha
pedig pont fordítva történt. Talán még most is félek, hiszen túl sokszor
veszítettük el egymást. Múltból hozott félelmeink a jelenben is
megakadályozhatják az összeolvadást. De lassan kezdem megérteni, hogy
minden szerepünkre szükség volt. Általad mentem keresztül a legfontosabb
megtapasztalásokon. Most sincs ez másként. Minden szerepre szükség volt
ahhoz, hogy most ITT - EGYÜTT szabadok lehessünk. A szövetség örökre
összeköt bennünket!
(Mohácsi Viktória)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése