2016. december 29., csütörtök

Boldog, derűs új évet!

Boldog, derűs új évet!


Megfáradt már az Esztendő,
lassúbb lett a lépte,
úgy gondolta, ideje lesz
megpihenni végre.

Búcsúzóul összehívta
egész pereputtyát,
s eldöntötték, hogy az Új év
folytatja majd útját.

Boldog, derűs volt az Új év,
ígéretet is tett:
- Ha tehetem, az utamon
mindenkit segítek.

Szilveszterkor a búcsúzó
Óév elé lépett,
s útnak indult, hogy beváltson
minden reménységet.


(Mentovics Éva)

Újévi köszöntő

Újévi köszöntő

Szeretetben, egészségben
legyen részed egész évben.
Légy szerencsés, vidám, boldog,
felejtsd el a bút, és gondot.
Kezdődjön hát egy új élet:
legyen békés, boldog éved!


(Mentovics Éva)

Búcsú az Óévtől
















Búcsú az Óévtől



Óévtől búcsúzunk jó és rossz emlékkel,
Újévbe lépünk be hittel, szép reménnyel.

Boldogságot, bőséget adjon szegénynek,
Hitet és reményt elveszett csüggedőknek.

Mezőkre a Napsugár áldását ontja,
Termőföld a bőségnek hozamát hozza.

Gyerekek élete teljen sok mosollyal,
Boldogságtól virulva, vidám kacajjal.

Szívekbe kigyúljon a szeretet fénye,
Megértést ültessen lelkek sötétjébe.

Béke és boldogság szálljon a Világra,
Mint méhecske virágnak édes illatára.

Újév szeretetet s boldogságot hozzon,
Jólét kosarából mindenkinek osszon!

Boldog Újévet kívánok mindenkinek!



(Farkas Anna)

Számomra fontos...


Számomra fontos ez a kiszámíthatatlan, sokszor kemény, de fénnyel teli élet. Küzdeni fogok a boldogságért, és ha az a bizonyos láthatatlan kéz ezerszer húz is le a mélybe, én ezerszer fogom újra felverekedni magam a felszínre. Otthagyom azt, amitől kicsit sem fejlődök, ami nem éltet. Lelépek, ha már túl szoros, ha üres, ha fáj. Elmegyek, megkeresem megint magam. Harcolok azért, akit szeretek, de értelmetlen csatákat nem vállalok. Elkergetem a felhőket, és visszahozom a napot annak, akiért érdemes. Ha a cél szent, meglesz az eszköz is. Nem adom fel, amit nagyon megkívánok, mert tudom, oka van, hogy annyira kell. Mindig, mindig kifogom sírni a bánatom, hogy megtisztulhassak újra, és erőre kapjak, akár egy főnix madár. Szolgálni fogok, ameddig kell, mert csak annak lehet királysága, aki megtanulta milyen a szolgálat. Nincs is nagyobb öröm, mint adni, szemekbe könnyeket csalni, szeretni, ölelni, megszorítani a kezet, amelynek szüksége van rá. Hálát adok majd mindig, ha kapok, ha valaki az én oldalamra áll. De gyorsan elfelejtem azt, aki játszik a boldogságommal, mert azt nem adom. Számomra fontos ez az élet, s bár néha könyörtelen és büszke, én mégis elébe állok, s szembenézek vele, magamhoz formálom, s igazítom, míg egyszer be nem hódol. Akkor már tudni fogom, hogy valamit jól csináltam.

-Agárdi Zsóka-

Egy cseppnyi hit csodákra képes...


Döntsd el, mi akarsz lenni! Szomorú a tegnap miatt, vagy boldogan hálás a holnapért. Bezárkózol magányodba, vagy nyitott vagy mindenre. Engeded, hogy felbosszantson, vagy inkább utat engedsz neki. Hagyod, hogy letörjön, vagy inkább az új lehetőség felé kacsintgatsz. Pesszimistán gondolkodsz, vagy pozitív gondolatokat táplálsz. Sírsz amiatt, ami lehetett volna, vagy mosolyogsz azért, ami még lehet. Dühöngsz, amiért nem süt a nap, vagy megtanulod szeretni az eső illatát. Minden a fejedben dől el. Ne gondolj a rosszra, mert az valósul meg. Azon agyalj, mit szeretnél, és higgy benne, hogy megkaphatod. Egy cseppnyi hit csodákra képes, nélküle semmi sem visz előre. És végül is mit is szeretnél? Állandó sóvárgást, vagy kielégítő beteljesülést?

-Agárdi Zsóka-

Élj végre tiszta szívvel...


Két fajta ember létezik. Az egyik hazugságokkal épít csillogó életet, de hideg van házában, s lelke kong az ürességtől. A másik szeretettel kövezi ki otthonát, mely felfűti napjait, s minden pillantásával a jót építi. Az egyik féli az éjt, nem lát túl rajta, s képtelen hinni a csodát. A másik az égre emeli tekintetét, gyönyörködik a csillagokban, és nincs lehetetlen számára.

Mondom, két fajta ember létezik... Az egyik folyton másokat hibáztat, mindig mindent jobban tud, és soha semmi sem elég jó neki. A másik igyekszik fejlődni, élete végéig tanul, és az apró csodákat is meglátja az életben. Az egyik folyton panaszkodik az időjárásra, szíve évről évre sötétebb, s nem látja a fényt. A másik mosolyogva tartja arcát az esőbe, elfogadja, mit az élet kínál, s ő maga válik fénnyé az éjszakában.

Elmondom, szerintem miért téved az első csoport. Mert nem az határoz meg, hogy mit birtokolsz - jó kocsi, hatalmas ház, menő állás, vaskos bankszámla - hanem, hogy milyen a szíved, s hogy miként bánsz másokkal. S csak akkor leszel boldog, ha része vagy a világnak, az életnek, ha a belső hangod szerint élsz. A görögök mindig azt kérdezték, ha meghalt valaki: ,,Vajon volt benne szenvedély?"

Nos, ez hát a lényeg. Bármit is csinálsz, lángoljon benne a szíved. Tedd alázattal, kitartással, és szenvedéllyel! Legyen az csók, ölelés, karrier, álmok, vagy csak egy nap a munkahétből. Élj végre tiszta szívvel, mint a gyerekek, s ne hagyd elfutni a perceket! NE FELEDD, AMIT SZÍVBŐL CSINÁLSZ, AZ ÉLNI KEZD! És csak így lehetsz boldog. Nemdebár?


(Peter Noel)


" A báj a lélek látható mosolya...


" A báj a lélek látható mosolya,
Amit a szeretet csalt elő arcunkra.
Lelkünk kortalan, az évekre immunis,
Láss szépnek ma, szeress holnap is. "


[Nemes Andrea]


2016. december 22., csütörtök

Boldog Karácsonyt!

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Boldog Karácsonyt!

Karácsonyi kívánságom, álmom,
Fenyők dísze szeretetből álljon.
Boldogság angyalszárnyon szálljon,
Szeretet a szívekre találjon.

Arcokon a mosoly fénye éljen,
Lelkekben szeretet lángja égjen.
Örömünnep, Kisded küldetése,
S szívekbe szeretet ültetése.
 
(Farkas Anna)

Lelkek ünnepe























Lelkek ünnepe

Itt van újra



Eljött a világ legszebb ünnepe,
fellobban a szívek szeretete.
Csengő szól, csillag gyúl,
Áldott karácsony, lelkek ünnepe,
Hallgass ma este a szívedre,
szép karácsony, szeretet ünnepe.

Díszben áll a sok fenyőfa
Szent karácsony ünnepén,
Szárnyat bont ma minden lélek,
szeretetet osztani kész.
Tárd ki szíved kapuját, szeress,
megáld majd az Isten.
Harang szól, zeng az ének,
Kis Jézuska született.
Áldás legyen minden nap...
Az egész világban béke,
boldogság az emberek szívébe.



(Tordai Mihályné)

Emberek, emberek!



Emberek, emberek!

Nyissátok meg szívetek



Emberek, emberek,
nyissátok meg szívetek,
szeretet ünnepe Karácsony,
ne csak egy nap,
minden nap legyen!
Szeresd az év minden napján
önmagad és másokat,
öleld át két karoddal
szerető családodat.
Tölts velük több időt,
a dolgok megvárnak,
de az élet egyszer véget ér...
Nyújtsd kezed az elesettnek,
adj enni az éhezőnek,
adj otthont a hontalannak,
adj egy ölelést az árvának,
a magukra maradóknak!
Nyisd ki kapuját lelkednek,
ne csak Karácsonykor, minden nap,
mert ott lakik a "Szeretet!"
Ne sajnáld, ez nem fogy el soha,
adj belőle mindennap, mindenkinek!
Ez legyen a te tiszta lelked,
szíved "karácsonyi" ajándéka
az év minden napján,
a körülötted élő embereknek!



(Tordai Mihályné)

Szeretet ünnepén

 
 
Szeretet ünnepén

Díszes város tündöklik a csillogó fényben,
szeretet és megértés repül szét a szélben.
Jégkristályos tájon meghitt, ünnepi csend ül,
karácsonyi énekhang vidámságtól csendül.

Szívünket mind örömmel, boldogan kitárjuk,
szeretetnek ünnepét meghatottan várjuk.
Gyerekek arca ragyog napsugártól szebben,
angyalkák serege a fejük fölé lebben.

Betlehemet csodálja szemük csillogása,
orcájuknak tündöklő boldog ragyogása.
Karácsonykor Földnek apraja és nagyja
szeretet örömét ontja a világra.


(Farkas Anna)

Áldott Karácsony

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Áldott Karácsony

Szeretet ünnepe Áldott Karácsony,
Boldogság-fátyol tündöklik a tájon.
Szívek kinyílnak, egymást befogadják,
Lelkeket szeretet-hullám hatja át.

A fenyő illatos, sül már a bejgli,
utcasarokról hallatszik a verkli.
Csodás hangulat járja át szívünket,
Áthatja a meleg, őszinte szeretet.

Kis Jézust köszöntjük ünnepi dallal.
Fohászt is mondunk hűség-imádattal.
Mosolyt csal arcokra fennkölt csodálat,
szívünkbe költözik szeretet-hangulat.

(Farkas Anna)

Bognár Barnabás: Gyertyafényben

















Bognár Barnabás: Gyertyafényben

Csendre vágyunk, melegségre,
s csendben várunk az estére,
hogy majd a négyes gyertyafényben
élet születik a reményben.

Arcunk sima, rezzenetlen,
s mosoly repül az üzenetben,
halkan suhanva szerte a tájon,
hogy a szép még szebbé váljon.

Szeretve lentről felemelnek,
és csak szeretetből követelnek,
mert örülnek, hogy szerethetnek,
s hogy teret adnak a szeretetnek.

Kedves kezünk egymásba olvad,
szép a ma, s még szebb lesz a holnap,
csodák mennek végbe az éjben:
élet születik a reményben.


Mit szeretnék Karácsonyra?


Mit szeretnék Karácsonyra?

Visszakapni az ünnepet magát,
Újraélni a fénylő csodát.
Ámuló szemmel nézni a karácsonyfát,
Beszívni erdő-üzente illatát.
Érezni a szeretettől meleg szobát,
Tudni odakint december havát.
Hallani a csengettyű hangját,
Édesanyám kedves hívószavát.
Állni megilletődötten, némán,
Mint gyermekkorok karácsonyán.
Hinni ajándékhozó Jézuskát,
És sírni, kisírni évek bánatát.
 
/Lénárd Ágnes/
 

Együtt a család

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Együtt a család

A karácsonyfán mennyi apró kis gyertyaláng,
Pompázik a fa, szépen tündököl a fenyőág.
Ilyenkor minden angyal leszáll a földre,
Itt maradnak majd nálunk örökre.
Minden embert igaz szeretet hatja át;
Minden ember együtt van, együtt a család.

Szívekbe, lelkekbe költöző kis fenyőfa,
Minden jó emberhez beköszönt a Jézuska.
Szenteste a csillagok is kigyúlnak az égen,
A házunk fénylik a szeretet tüzében.
Együtt minden ember, minden barát,
Együtt van szeretetben a nagycsalád.

Csak beszélgetünk, békésen, boldogan,
A szeretet jele mindenkiben ott van.
Ezt a nagy örömöt, átitatja Karácsony ünnepe,
Együtt a család, együtt van és marad örökre.
Aranyló gömbök, ezüstös hópelyhek,
Boldog karácsonyt jó emberek!

Kellemes karácsonyt minden embernek,
Mindenkinek kellemes ünnepeket!
Boldognak, boldogtalannak e földön,
Árasszon el mindenkit a szeretet-özön.
Éljünk boldogan, szeretetben és békében,
Együtt a nagycsalád Karácsony fényében!

(Kormos Nikolett)

A pillanat ereje

                                                    
A pillanat ereje


Minden Karácsony rejt valamit, ad valami tanulságot, üzenetet. Ez évenként változó, hiszen minden év, minden ember más, az energiák változnak, a csillagok haladnak. :)



Számomra az idei ünnep legfontosabb üzenete:  a jelen pillanat ereje. A Most hatalma, erőforrása. Törékeny jószág az idő, illékony és gyorsan párolog. Marokba zárni lehetetlen, konzerválni mindig igyekszik az ember, ezért van történelem, de később csak az marad, ami lenyomatként a lelkünkben őrzünk abból a pillanatból. De már nem ugyanaz. Nem is kell legyen. Az egyetlen, amit egy ember - és azon belül a Lélek-én birtokol: a jelen pillanat. Ehhez lehet nyúlni, ez áll rendelkezésre ahhoz, hogy életünkből kalandregényt, romantikus komédiát, vagy éppen véres tragédiát, katarzisokkal tarkított tanulságos történetet kreáljunk. Rajtunk áll. A Most  az erőforrás, ez mindenki számára korlátlanul hozzáférhető, szabadon használható. Én is elfelejtem, sokan elfelejtjük életünk során, hogy ott van a birtokunkban ez a nagyszerű kincs....



Kell bátorság használni. Kell bátorság, hogy kimondjunk, elmondjunk valami fontosat, amit csak halogatunk. Kell bátorság megtenni dolgokat, amitől nehéz lesz szívünk, mert a félelem,  a halogatás könnyebb út. Kell bátorság adni magunkból valamit, kockáztatva lényegi önmagunkat, hiszen nem látunk egymás fejébe és ami a legfontosabb: nem látunk egymás szívébe. Bátorság nélkül nincs jelen. Nincs élet, nincs tapasztalat. Bátorság nélkül vegetálunk, bezáródunk, belehalunk az életünkbe. Feladjuk álmainkat, vágyainkat, önmagunkat.  Bátraké a szerencse, bátraké a jelen, bátraké az élet. Rajta!



Most még lehet másképp csinálni. Most még lehet jobban figyelni önmagunkra, szeretteinkre, családunkra, barátainkra. És nem csak ebben a pár napban. Most még lehet. - ez lapult az ünnepi üzenetben. 



Semmi sem véletlen, hiszen Mars éve közeleg, a  Bátorság Éve...bővebben a következő bejegyzésben;) 





Szívből, Nektek! :)

(Georgina)

A Karácsony éppen azt hirdeti...

 
A Karácsony éppen azt hirdeti nekünk, hogy minden külső változásnak lelki feltételei is vannak, s belső változás nélkül igazi eredményt várni nem lehet. A népek lelkületében kell jobb igazságnak fakadnia ahhoz, hogy jobb világrend 
születhessék.
 
                      
 
A félelemre és a megfélemlítésre alapított világrendben nem is lehet csodálkozni azon, ha az ember nem bízik az angyal eljövetelében. De azért az angyal mégis eljött, és szállást keres az emberek szívében az isteni Gyermek számára. A Karácsony itt van. Lehet, hogy csak hangulat, csak külsőség: mégis nagyon nagy és áldott alkalom, talán az utolsó alkalom arra, hogy mélységes igazságára ráébredjünk, és a hangulatból valóságot, a külsőségből lelkiséget teremtsünk.
 
(Makkai Sándor)
 

2016. december 21., szerda

Rajki Miklós: Látni























Rajki Miklós: Látni

Úgy szeretném felkutatni,
Körbevinni, megmutatni
Mindent, ami szép,
Miben szíved-lelked gyönyörködnék.


Annyi szép van.
Annyi kis csoda.
Nézz ide, nézz oda,
Mi minden, mi szépnek otthona.


Egy bokor, vagy egy kis virág.
A fa, a fán meg egy ág.
Az ágon az éneklő madár.
Messze nézve, a végtelen határ.


Torony, mi a keresztet hordozza,
Harang, mi épp a delet harangozza.
Ember, ki megpihen,
Gyermek, ki hófehér, szívében-lelkében.


Ott egy pár, csókba forrva.
Eggyéváltan, boldog álmodozva.
Folyó, mi alattad folyik el,
Sirály, mi sikoltva ér vizet.


Vízen a híd, mi átvezet,
Kedvesed, ki fogja a kezedet.
Szellő, mi estfelé simogat,
Az éjszaka, mi szétválaszt napokat.


Ugye mennyi a szép?
Csak látni kell,
S magunkkal
Szívünkben vinni el.


Úgy szeretném megmutatni!

Köszönöm...


Köszönöm, hogy értelmet adtál az életemnek. Azért jöttem a világra, hogy átéljem mindazt, amit átéltem (...), hogy találkozzam veled, hogy fölmásszunk erre a dombra, és hogy a lelkedbe vésd az arcom emlékét. Egyedül ezért jöttem a világra: hogy visszatereljelek az útra, amelyről letértél. És ne akard, hogy úgy érezzem, felesleges volt az életem.

(Paulo Coelho)

A szeretet nem teher...


A szeretet nem teher. A szeretet veszi le a terheket, s könnyíti meg az életet. 

A szeretet teher? Sohasem! A szeretet nem kér és nem is követel. A szeretet szabaddá tesz és olyan énedet hozza a felszínre, aki képes meglátni másokban a szépséget. Ahogyan önmagában is. A szeretet felemel és erőt ad, hogy a legnehezebb időszakokban is tudd, bármire képes vagy. Ha azt gondolod, hogy teher lenne, akkor az nem szeretet. Mégis hogy lenne az, amikor szárnyakat ad? Amikor a szemeidet csillogóvá varázsolja és arcodat mosolyba borítja. Amikor a kopár tájat színekkel tölti meg és megmutatja, hogy sokkal több gyönyör van az életben, mint azt valaha is gondoltad volna. Nem. A szeretet nem teher. A szeretet veszi le a terheket, s könnyíti meg az életet. 

(Boros Bea)

Az a mosoly a legszebb mosoly...


Az a mosoly a legszebb mosoly...

Van valami a mosolyában. Valami, ami pillanatok alatt szebbé varázsolja a napomat. Valami, ami erővel tölt fel és olyan utakra vezet el, ahol úgy érzem, hogy bármi lehetséges. Az a mosoly a legszebb mosoly. Az, amit éjjel nappal csodálattal figyelnék, s az, amiért bármit megtennék. Vajon tudja, hogy mit látok meg benne? Vajon tudja, hogy az az arc a szívembe van vésve? A szeme, a szája, a ráncai amikor elmosolyodik...Minden, ami belőle árad és a lelkemmel találkozik.

(Boros Bea)

Melletted más vagyok













Melletted más vagyok


Melletted más vagyok,
nyugalomra tér minden gondom,
mintha csendbe burkolna
a tér, hol öledbe hajtom
megfáradt testem,
ezt az érzést
sosem kerestem,
mégis magába fogad,
mert gyengéd, puha,
hallgatag.

Egységbe fon az Isten,
egyszerre létezünk,
egy a lélegzetünk...

Melletted más vagyok,
nyugalomra tér minden gondom,
csendbe burkol a tér,
mikor öledbe hajtom
megfáradt testem,
nyugalmad
vigyáz felettem,
magába fogad...
szeretetten.

(Válóczy Szilvia)

2016. december 14., szerda

Talán pont ez teszi varázslatossá az életet


Talán pont ez teszi varázslatossá az életet

Amikor megszólal a vészharang, megérzem. Hallom, ahogy a lelked segítségért kiált, s amint tudok, odarohanok hozzád. Van, hogy a semmiből tör rám. Olyan erősen, hogy megérzem azt, amit a szíved diktál. Érezlek. Talán a lelkemmel. Nem tudom, de ilyenkor mindig az a kép jelenik meg előttem, hogy a szeretetemmel átkarollak és erőt küldök neked. Van, hogy egy röpke pillanat, s van hogy órákig tart. Van, hogy hallom a hangodat. Mintha beszélgetnénk, s nem e világi kapcsolatban lennénk. Mintha nem lenne tér és idő, csak az az érzés, ami bennünk van. Talán pont ez teszi varázslatossá az életet. Azok a dolgok, amelyek megmagyarázhatatlanok, amelyek szemmel nem láthatóak, csak lélekkel. 


(Boros Bea)

„Mert én látlak Téged...


„Mert én látlak Téged… Most is… Mindig is… Amikor pedig azt írom, látlak, a Teljességedben látlak. Látom a fényedet és látom az árnyékodat. Látom a lelkedet ragyogni, és ahogy bontod le a falaidat, úgy hagyod láttatni ezt a fényt a világgal is.
Látom a Szíved sebezhetőségét és látom a törésvonalakat rajta. A lelkedben sokáig ott volt az a fájdalom, ami nem gyógyult, mert nem kapta meg azt a szeretetet, ami gyógyír lehetett volna számára. De hidd el nekem, ha maradtak még hegek, amelyek gyógyulásra várnak, a szeretetem fénye begyógyítja majd őket…
És bárhová is sodorjon minket az Élet, ezt az egyet ne felejtsd el soha:
Bármi történt… Bármi történik… Szeretlek. Hiszek és bízok Benned!

Mindennél jobban vágyom arra, hogy itt legyél velem, hiszen jelenléteddel bearanyozod az életem. És amikor szívem a szíveddel újra összeér, lelkünk ismét Egységbe fonódva éli át a Szeretetben áramló Teljesség varázsát…”

A Mert én látlak Téged... a harmadik könyvem, amely akár A találkozás, ami elrendeltetett folytatása is lehetne, különleges módon nyitja a szívet és teljesíti ki a lelket.
Egy csodálatos mese felnőtteknek az előző életekről, a lélektársakról, a hűségről, a feltétel nélküli szeretetről, az élet lényegéről, az időről, a kérdésekről és a válaszokról.
Egy különleges történet a Szeretet titkának őrzőiről, a választásokról, a hitről, a bizalomról, az újrakezdésről, és a szerelem erejéről, mely próbára tétetik oly sok életen át, de lehetőséget kap a feltámadásra újra és újra és újra...


Részlet a Mert én látlak Téged című mesémből. Megjelenése: 2016. november 24. 

Most előrendelési akcióban megrendelhető itt:

https://goo.gl/forms/7j42U5Dt6J6j41Hg2

Mikor találkoztunk ...


Mikor találkoztunk én már készen álltam rád. Készen, hogy befogadjalak a szívembe, a lelkembe, az életembe. Alig vártam, hogy végre megfogd a kezem, és soha ne engedd el többé. Mikor megláttalak, az idő megállt egy kicsit. A szívem ezernyi kis darabkája a múlt egy egy lépcsőfokán ragadt, mert oly sok minden tört le belőle egy darabot. De ahogy felém közeledtél beleremegtem az érzésbe, ahogy a lehullott kis darabok visszataláltak, és összeforrtak megint.
Vártam rád, de arctalan voltál még, megfoghatatlan gondolat, érzés. Csak a szemedbe kellett néznem, és felismertelek. Közeledtél felém, s nem is értetted még, miért vonzzalak úgy, csak jöttél lassan, félve, lopakodva körbejártál, hogy aztán végre szembe állhass velem, megmutatva magad. Megmutatva, kit kell óvjak, szeressek, tiszteljek, féltsek, ringassak keblemen, tartsam lelked meleg tenyeremben. Feladatom vagy, tanulságom, kísértésem, leckém. Pont akkor érkeztél, mikor már tudtam, hogyan is foglak szeretni, hiszen szívem összes melegét neked tartogattam, összes tüzét neked akartam adni tudtom nélkül is. Bárhová mentem, kerestelek, s mikor már feladtam te találtál rám. S már készen vártalak. Készen arra, hogy örökké szeresselek.


-Agárdi Zsóka-

Lelkem sodrásában























Lelkem sodrásában



Amerre járok,
kísérsz utamon,
kedves tekinteted
érzem az arcomon.

Magas szirtnek ormán,
völgymélységek alján,
gyöngyharmat virágán,
tengernek túlpartján.

Utunk messzeségbe,
de egy irányba vezet,
s találkozásunkkor Te
kezedbe veszed kezem.

Érzem a megnyugvást,
lágy simogató hangod,
lelkem sodrásában
fejem válladra hajtom.




(Farkas Anna)


Egyszer úgyis rátalálsz...


Egyszer úgyis rátalálsz. Vagy Ő talál rád. Pont, amikor épp kócos kis gumóba kötöd fel a hajad, és a kinyúlt felsődben futsz le a boltba. Vagy amikor leszaladsz a metróhoz, és mielőtt becsukódna az ajtó, beugrasz, Ő pedig ott fog ülni a szemközti ülésen, és rád mosolyog majd, mintha mindig is ismert volna. Lehet már ott is van, ismered, vagy a közeledben ólálkodik, csak még nem futottak össze azok a bizonyos utak, ahol majd egymásba botlotok, s egy szempillantásból tudni fogjátok, hogy miért is nem működött eddig senki mással. Mert valahogy passzolni fogtok egymáshoz, illeszkedni, s akárhogy helyezkedtek, mindig jól fogtok simulni egymáshoz, mert ami a te gyengéd, az az ő erőssége, ami a te tanulnivalód, azt Ő majd megtanítja, amit neked kell az életébe hoznod, azt Ő majd szép lassan befogadja tőled. Megszokjátok, hogy már nem vagytok egyedül, hogy Ő mindig, minden helyzetben melletted fog állni, a pártodat fogja, a szívedet őrzi. Egyszer majd rátalálsz, igen. Mert miért lennél képes szerelemmel szeretni, ha nem azért, hogy egyszer csak megtaláld a megfelelő embert, akinek odaadhatod mindazt, amit a lelkedből adni tudsz?

-Agárdi Zsóka-

"Alkony hull a csend tengerére...
























"Alkony hull a csend tengerére,
S arcunkon áldozik a napsugár,
Lángcsókja lélektől lélekig érve,
Érezvén szívünkben nincs határ.


 
Oly szép a lehetetlent meglátni,
Hogy utam utadban hagytam...
Nincs ár mely letudná azt zárni,
Mi köztünk örök és halhatatlan."




[Nemes Andrea]

2016. december 13., kedd

A szavakon túl megláthatod...


A szavakon túl megláthatod...

Hogy miért különleges? Mert megláttam benne azt, amit csak nyitottsággal a lelkemen keresztül láthatok meg. Megláttam, hogy a szemében ott a hit, a remény, a bizalom, melyet a szeretet táplál nap mint nap. Megláttam, hogy vele az élet sokkal csodálatosabb. Megláttam, hogy hatalmas értéket rejt a szíve, s minden egyes perc, amelyet vele tölthetek el, olyat ad, amit nem pótolhat semmi sem. Nem azt mondom, hogy nincsenek szomorú pillanatok, de tudjuk, hogy ilyenkor van a legnagyobb szükség arra, hogy szeressük egymást és együtt túllendüljünk a nehezebb időszakon. És igen. Egy-egy akadály legyőzése még szorosabbá teszi a kapcsolatot. Megmutatja, hogy mik rejtőznek a „nagy szavak” mögött. S amikor újra mosolyogtok, pontosan tudjátok, hogy akkor, abban az időben nem is történhetett volna jobban, hiszen még közelebb vagytok egymáshoz, mint eddig valaha is voltatok.

(Boros Bea)

Még nem tudom















Még nem tudom

 
Nem tudom, szólhat szívemből dal,
Hogy őszintén hallgatod, vigasszal,
Amit egykor mások megsebeztek,
Azt lehet- e bennem keresned?!


 
Nem tudom, követhetem életed,
Hogy lángot gyújtanak a részletek,
Merjem? Veled lesz- e értelme?!
És nem zuhanok újra a könnyekbe.


 
Amit tudok, érzek, hogy létezel,
Kékbe mártod egem tekinteteddel,
Visszafogod lelkemben a fájdalmat,
Meglep a gondolat: mintha várnálak.




[Nemes Andrea]

Lara Fabian - Adagio - YouTube

Szerelem, mint egy álom























Szerelem, mint egy álom
 
Szemeimben látlak téged, mint tükörben,
Félek, hogy ezáltal önmagamat veszítem el.
Nem szeretném, ha csak egy vendég maradnál
a végzetem sötét éjjeleiben.
Szeretlek, ahogy csak egyszer lehet szeretni,
Mintha még a nap sem létezett volna előttünk.
Mindent megtettél hogy feletesd a gondokat és apró vitákat
És megtaláld a boldogságom kulcsát.
Megtaláltad értem
 
Szerelem, mint egy álom,
Szíveink összecsengenek akár a kristályok
A Te elvarázsolt szavad -szeretlek-
Visszhangzik csendesen.
Szerelem, mint egy álom
Boldogabbá tette otthonom,
De, az álmok törvényeivel szemben
Had ne kelljen ennek véget érnie.
 
Megbocsátom a Magányt és a Szomorúságot,
Ígérted, hogy soha nem fognak visszatérni.
És csak az édes álmokban valósul meg,
Ám a mi szerelmünk mégis valósággá vált,
S a szemeidben sem vesztem el önmagam.
Mi nem engedjük ezt a szerelmet elválasztani,
nem valós kitalált árakon
úgy mint álmaimban
Megérdemeltem ezt a boldogságot Veled.
Mindörökre Veled...
 
Szerelem, mint egy álom,
Szíveink összecsengenek akár a kristályok
A Te elvarázsolt szavad -szeretlek-
Visszhangzik csendesen.
Szerelem, mint egy álom,
Boldogabbá tette otthonom,
De, az álmok törvényeivel szemben
Had ne kelljen véget érnie.
Szerelem, mint egy álom,
Boldogabbá tette otthonom,
De, az álmok törvényeivel szemben
Had ne kelljen véget érnie.
 
Lara Fabian - Szerelem, mint egy álom - Любовь похожая ... - YouTube

Jól érzed magad...


"Amikor végre megértetted, mit láttál abban a tükörben, amit a Társad eléd tartott, megnyugszol. Nem akarod már mindenáron levetni az álarcot, mert ahogy megpillantottad, úgy el is tűnt. Jól érzed magad, mintha mázsás súlyú terhet dobtál volna le. Ekkor már nem számít semmi... Elindul egy áramlás köztetek, amit spontán fenntart a szív - hol erősebben érzed, hol gyengébben. Nem ez a lényeg. VAN.
Lehet, nem is tudatosul bennetek, de ezt már nem lehet visszafordítani, ez mindig így lesz. "

 
 
(Szerző: J. Saci)
 
 

2016. december 8., csütörtök

Belső béke

 
Belső béke
 
"Az igazi mély béke a külső feltételektől független. Az igazi, maradandó béke a Halhatatlan Lélek rendkívül nagy nyugalma belül.
Ha meg tudsz pihenni a békének ebben az óceánjában, a világ megszokott zajai alig lesznek rád hatással.
Ha belépsz az isteni béke csendjébe vagy csodálatos nyugalmába a hullámzó elme lecsillapításával, a gondolatok megfékezésével és a kifelé irányuló érzékek visszavonásával, az összes zavaró zaj el fog halni.
Gépkocsik zaja töltheti be az utcákat, a fiúk az utcán üvölthetnek, ahogy a torkukon kifér, malmok zakatolhatnak a házad mellett - és  ezek a zajok egy csöppet sem fognak zavarni téged."
 
(Srí Szvámi Sivánanda)

Lélek kottája














Lélek kottája

A vágyakon túl, hol nyugalom fakad,
Cipeld át odáig teher magányodat.
Adj neki szárnyat, de ne röptesd el,
Várd ki míg valaki magánya ráfelel.


Ne érd be bárkivel, csak, hogy legyen,
Mindenki magánya még nem szerelem.
A dalt keresd, mely játsza a kottát,
És érezni fogod magányod olvadtát.


[Nemes Andrea]

" Ha majd a szívünk összeér...


" Ha majd a szívünk összeér,
És több leszek egy reménynél,
Életem része, folytatása lehetsz,
Számít más, mint, hogy szeretsz?! "


[Nemes Andrea]




" Válladra fejem boldogan hajthatom...


" Válladra fejem boldogan hajthatom,
Körülöttünk lévő világot lehalkíthatom,
Te vagy ébredésem, az első gondolat,
A napszak aranya, a forró dobbanat,
Esténként elalváskor az utolsó szavam,
Mikor gondolataim álmaidban hagytam. "


[Nemes Andrea]


Az ölelés legyen természetes!...


Az ölelés legyen természetes!...

" Amikor magadhoz szorítasz, érezzem a hajnali gondolataid, az elmúlt éjjel megálmodott álmaid...
Legyen benne a nyár forrósága, az ősz kábulata, a tél borzongása, a tavasz újulása... mindez egyetlen ölelésben, az ölelés percében, minden percében!... "



[Nemes Andrea]


Milyen érdekes...


Milyen érdekes, hogy a finom, lágy érintés mindenkitől ugyanolyan jól esik, de mégis csak az az egy képes vele rád olyan hatást gyakorolni, hogy rögtön a mennyben érzed magad. Csak Ő képes úgy hozzád érni, hogy egyszeriben remeg meg a föld és ölelnek magukhoz az angyalok, a szíved pedig hol lelassulva, hol felgyorsulva ver, miközben a bőröd repetára éhezik. Erre senki más nem képes. Csak az a bizonyos.

-Agárdi Zsóka-

Nem számít már múlt s jövő….


Nem számít már múlt s jövő….

A tudatos emberben nem csalódsz…. Ha beszél is nem ígér, mert a jelenben él…. Csak rád néz, s tekintete többet mond, mint bármelyik lény által kimondott szó….. s ígért illúzió… Mert szemének tükrében meglátod magad, s nem számít már múlt s jövő, mert a jelen csendjében létezik Ő….

(Siloám Neo)

Megtanít szeretni...


Mindannyiunk életében van egy olyan ember, aki váratlanul betoppan és megváltoztatja azt. Elfeledteti a múltat, és reményt ad a jövőhöz. Megtanít szeretni, és szeretetet befogadni. Megtanít hinni, és bízni az újabb csodákban. Kit nem egy külön személynek érzékelsz, hanem lelked egy részének. Benned van a bizonyosság, hogy életünk nem apró véletlenek sorozata, hanem egy gondos terv láncolata, melyet épp ezek a találkozások tesznek csodálatossá. Ilyenkor nem csak hiszed, hanem megbizonyosodsz arról, hogy a gondviselés pont ott, és akkor lép működésbe, amikor annak itt van az ideje. Lelked megnyugszik, szíved megnyílik. Hazataláltál.

(Mohácsi Viktória
)

A tiszta lelkek kapcsolódása


A tiszta lelkek kapcsolódása
 
Van az emberben egy belső tiszta MAG, amely mentes a félelemtől, a fájdalomtól, a haragtól. Az ősi, a tiszta, mely még nem vesztette el ősbizalmát, ősszeretetét és őshitét.
Ez a belső MAG bújik el leginkább az emberekben.
Ez az, amit kihozni kell, amikor két ember kapcsolódni kezd.
Amikor az ego letisztul a tudatok összecsapása által, amelyben a legrosszabbat hozzák ki egymásból, az ego halálával bújik elő a tiszta MAG.
 
Ott nincs manipuláció.
Nincs lelki zsarolás.
Nincsenek érdekek.
Nincsenek feltételek.
A két valódi tiszta lélekMAG pontosan tudja, érzi a létezés összes síkján, hogy mi az, amiről ez VALÓJÁBAN SZÓL.
Minden más csak álarc, az ego önhazugsága magának, hogy majd ő megmutatja. Majd úgy lesz, ahogy ő akarja. Majd úgyis győz.
Az ego úgy értelmezi a “megadom magamat” dolgot, hogy a másik az övé lesz, birtokba veszi és úgy lesz, ahogyan ő akarja, minden téren, ahogyan a tudat elképzelte ezt a kapcsolatot. Mert a tudat és az ego fél attól, hogy átadja magát egy másik léleknek. Küzd a végsőkig, manipulál, taktikázik, hisztizik, álarcokat cserélget magán, játékokat játszik. Nem tudja elhinni, hogy másképp is lehet.
Csak tiszta szeretettel is lehet.
A lélekMAG tudja, hogy mit is jelent a tiszta szeretet, amely lerombolja a falakat, hidat épít a problémák örvénylő szakadéka fölé, megoldja a legnehezebb helyzeteket is.
Az emberek idáig jutnak el a legnehezebben.
Nem merik elhinni, hogy így is lehet élni.
Pedig lehet. És annyira egyszerű.
“Jóban, rosszban, szegénységben, betegségben, míg a halál el nem választ.. és azután is.”
 
EGYMÁSBA VETETT HIT.

VALÓS EMBERI ÉRTÉKEK.
IGAZI ÉRTÉKREND, AHOL NEM A PÉNZ AZ ELSŐ.
VALÓS ÖSSZETARTÁS.
BIZALOM.
EGYMÁS KÖLCSÖNÖS TISZTELETE.
EMBERI MÉLTÓSÁG MEGŐRZÉSE.
FELTÉTEL NÉLKÜLISÉG – mely nem arról szól, hogy az egyik feltétel nélküli, a másik meg nem.


Nehéz menet idáig eljutni két olyan embernek, aki ebben világban csak a rosszat tapasztalta. Kihasználást, féltékenységet, lelki terrort, bántalmazást, haragot, elszakadást, fájdalmat.
De a két MAG ott van, és azt kell kihozni egymásból.
A legjobbat.
A legjobbkor.


“Az utolsó felvonás nem adja könnyen a végét jelző tapsot…
Az egységben már tudják, nem kell többé játszani.’


írta: Vörösné Végh Eszter
2016. november 17.