Ez valami más. Sokkal több...

"Most nem a mindent elsöprő szerelemről beszélek. Ez valami más.

Sokkal több annál."

 
Nem kérdezte meg, hogy akarom-e. Nem kérdezte meg, hogy kész vagyok-e rá. Egyszerűen csak jött és magával ragadta a szívem és lelkem teljes egészét. Jól csinálta, hisz észre sem vettem, ahogy szép csendben magáévá teszi azt a darabot belőlem, ami nélkül félig üresnek érzem magam. Számomra is érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy ilyen gyorsan, ilyen kevés idő alatt, hogy lehet megszeretni valakit, akiről semmit sem tudsz, de mégis megtörtént.. Talán van egy láthatatlan szál, ami összeköti a lelkünket és most, hogy egymásra találtak megérezték a teljesség varázsát, s nem akarnak elszakadni egymástól. Ugyanakkor amennyire jó érzés ebben az eufóriában lenni, épp oly fájdalmas is.

Most nem a mindent elsöprő szerelemről beszélek. Ez valami más. Sokkal több annál. Itt nem kellettek szavak, hisz ha elkezdtem a gondolataimat megosztani Vele, Ő pontosan tudta, hogy mit szeretnék mondani. Olyan, mintha régóta ismertük volna egymást, de mégis minden találkozás az újdonság varázsával hatott rám. A testem remegett és pillangók repkedtek a gyomromban. Nem volt szükség álarcra, hiszen anélkül, hogy ismert volna, tudta, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyek negatívan hatnak a környezetemre. Így is elfogadott. Amikor egymás csillogó szemébe néztünk, megszűnt körülöttünk a világ és nem volt más csak Ő meg Én és a szubjektív idő.

Még ha fizikálisan nem is voltunk együtt, éreztem ha rám gondol, s olyankor hevesebben vert a szívem. Nem tudtam aludni és minden pillanatban Ő járt a fejemben. A cselekedeteim felé irányultak és mindig valami olyat kellett tennem, ami rá emlékeztet, s így sikerült még közelebb éreznem magamhoz. A vágy, ami bennem élt, hogy vele tölthessem a napjaimat, hogy vele feküdjek és hogy vele keljek, többször megölt és úgy éreztem egy pillanatot sem bírok ki tovább nélküle. De el kell fogadni, hogy az élet megy tovább.. Talán ennyi jutott belőle? Talán nincs még itt az ideje? Nem tudni, viszont hiszem, hogy minden okkal történik és már magában fantasztikus érzés tudni, hogy létezik egy olyan társ, akit nekem rendelt az Ég. A legtöbb, amit tehettem, hogy azt az energiát, amit ez a helyzet felszabadított bennem a javamra fordítottam.

"Vannak olyan emberek, akik a megjelenésükkel változtatják meg az életünket, mások pedig a távozásukkal."

Az életünkben ki-be jönnek az emberek, de mindenki valami célt szolgál. Megakar tanítani valamire és lehet, hogy az adott pillanatban még nem érted meg az okát, de idővel rájössz, hogy nem véletlen történt az a találkozás. Ahhoz, hogy ne ejtsen mély sebeket, meg kell tanulnod elengedni Őket és hinned kell abban, hogy az élet a legjobbat akarja neked! Enélkül a fájdalom fog elhatalmasodni feletted és a teljesítőképességed fokozatosan romlani fog a mindennapjaid során, hiszen az energiádat egy olyan dologra fordítod, ami felett hatalmad nincsen.

Egy valamit jegyezz meg jól kérlek. Akire számíthatsz az életben, az csakis Önmagad lehet. Te vagy az, aki bármikor változtathat, s Te vagy az, aki a céljait megvalósíthatja. Senki sem fogja helyetted megcsinálni, az egyedüli személy, aki kialakíthatja azt az életszínvonalat, amit elterveztél, az csakis Te saját magad vagy! Kaphatsz segítőket szülők, barátok és szerelmek formájában, de ez mind átmeneti, az igazán fontos az Te vagy. Az az ember, aki előtt ott a lehetőség, hogy azzá váljon, akivé válni szeretne :)

(Boros Bea)