Ajándék
Ahogyan beszélsz, én csak nézlek
És tudom, hogy te is épp ezt érzed.
Egy varázs ez tán, vagy egy mesés álom,
Mi egyedül itt él a nagy világon?
Nem álom, nem képzet, nem holmi játék,
Sok ál-szerelem közt egy nagy ajándék.
Hisz van-e oly igaz, oly tiszta még egy,
oly édes, mi egyszerre óv és éget?
Leple a hibáktól elzár már minket,
Így védi mindentől a legszebb kincset.
Itt nincs más, csak ragyogó, boldog szemed
És enyém, mi tiédre visszanevet.
Ahogyan hallgatsz, én csak nézlek
És tudom, hogy te is épp ezt érzed.
Így lepi a lelket a néma béke,
S így öleljük egymást hűen, védve.
És tudom, hogy te is épp ezt érzed.
Egy varázs ez tán, vagy egy mesés álom,
Mi egyedül itt él a nagy világon?
Nem álom, nem képzet, nem holmi játék,
Sok ál-szerelem közt egy nagy ajándék.
Hisz van-e oly igaz, oly tiszta még egy,
oly édes, mi egyszerre óv és éget?
Leple a hibáktól elzár már minket,
Így védi mindentől a legszebb kincset.
Itt nincs más, csak ragyogó, boldog szemed
És enyém, mi tiédre visszanevet.
Ahogyan hallgatsz, én csak nézlek
És tudom, hogy te is épp ezt érzed.
Így lepi a lelket a néma béke,
S így öleljük egymást hűen, védve.
(Horváth Csenge)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése