2015. június 17., szerda

" Az ég ragyogóan tündököl...

 
" Az ég ragyogóan tündököl minden egyes vihar után... újra... meg újra... és újra kisüt a nap! Mindig! Mi emberek képesek vagyunk ezt elfeledni és csak az előttük tornyosuló felhőket látni, és hagyni, hogy azok legyőzzenek. Mindig a kényelmesebb utat választjuk, ahelyett, hogy harcolnánk egy picit... vagy sokat...addig amíg célt nem érünk. Körmünk szakadtáig! Mert megéri! Ha egy félelem, egy gond miatt elvonulunk, arra várva, hogy majd jobb lesz ha véget ér a vihar, akkor elfut mellettünk az élet, s mi még mindig ott toporgunk, egy helyben. Legfontosabb magadnak mindig Te kell hogy legyél, nem hullik öledbe a boldogság, ha nem teszel érte semmit. És akkor mit ér az egész? Mit érnek a céljaid, a vágyaid? Mit ér a harc, ha nem vagy benne szíveddel- lelkeddel? Ha bizonytalan vagy, ha nem teszel meg mindent önmagadért, akkor az azt jelenti, hogy nem is szereted magad eléggé, vagy nem tartod magad eléggé fontosnak. Magyarán, lehet hogy egy idő után már nem is leszel szerethető a benned lévő bizonytalanság miatt... Pedig hidd csak el: a kitartás, a türelem, a hit, és az erő meg van benned a legnehezebb életfeladatokhoz is."
 
(Cservik Andrea)
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése