2015. március 31., kedd

Valami mindig hiányzik...

 
„Valami van – de nem az igazi!”- mondta a nagy bohóc. Sohasem az igazi! Mást akarsz. Többet, jobbat, teljesebbet, szebbet, boldogabbat. Jó, jó, ami van, de nem elég jó! Nem az igazi! Mindig máshol akarunk lenni, mások akarunk lenni, mást szeretünk a másikban, mint, akik. Megérkeznénk, de mennénk, vagy maradnánk még, de nem lehet. Sohasem az igazi. Ilyen vagy te is, én is, ilyenek vagyunk, mind. Valami mindig hiányzik. Néha minden. Néha nagyon sok, néha csak kevés hiányzik ahhoz, hogy boldogok legyünk – de nem vagyunk sohasem teljesen és maradéktalanul boldogok.
 
Értelek! Csak egy pici só hiányzik a levesből – de nem jó. Azt mondod, majd valahol, valamikor, valahogyan jó lesz – de milyen nagy pillanat, amikor nem elmenni akarsz valahová, hanem hazatérni! Amikor otthon leszel végre a saját lelkedben, és a saját életedben, és elfogadod a sorsunkat. Ilyenkor még egy villamosmegállóban, vagy pályaudvaron is boldog vagy. „Legfeljebb nem jön a villamos. Legfeljebb nem jön a vonat – én jól vagyok. És megköszönöm, hogy vagyok”!   
 
 
(Müller Péter)
 

Aki örökké hisz a csodákban…”

 
„Ha valakit csak a mosolyáról, az optimizmusáról ismersz, az nem azt jelenti, hogy nincsenek megpróbáltatások az életében, hogy nem érik kudarcok vagy csalódások.
Nem azt jelenti, hogy szerencsés, hogy neki minden könnyen jön és szebb, kényelmesebb a cipője, mint másoké.
Van, aki nem kiáltja világgá a fájdalmát. Van, aki ott sír, ahol senki se látja, s mikor elfogytak a könnyei, megtörli az arcát, nagy levegőt vesz, és kilépve az ajtón magára ölti bizakodó mosolyát. Nem azért, hogy bárkit megtévesszen, hogy szerepeket játsszon, hanem azért, mert rendületlenül hisz abban, hogy ha rámosolyog a világra, az újra és újra visszamosolyog majd rá.
És talán azért is, mert szeret olyan ember lenni, akit nem törnek meg és fordítanak ki a csalódások. Szeret olyan ember lenni, aki soha nem adja fel, aki örökké hisz a jóban, a szépben, a varázsban! Aki örökké hisz a csodákban…” 


(Manna OWell)

Esti ima

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Esti ima

Köszönöm Istenem a mai estén Neked
Hogy átölelt áldásod, fényed és kegyelmed
Ma is megmutattad segítő kezedet
Meghajtom előtted őszintén fejemet
Oltalmazó karod útmutatást adott
Szerető szívemben hallom igaz hangod
Hálatelt szívemmel kérlek Jézus Uram
Szűzanya, Tanítók, Mennybéli Atya
Segíts emlékeznem szent igaz valómra
Hogy tisztán ráláthassak mai dolgaimra
Számadást vethessek a szeretet fényében
És megbocsátást tegyek lelkem erejében
Ha hibáztam Uram, segíts, hogy meglássam
Szívbéli jósággal mindazt kijavítsam
Adj erőt mindehhez az álom mezejében
Mikor fent járok Nálad csillagfénnyel
Angyalaid kik álmomban kísérnek és óvnak
Küld el hozzám őket, míg eljön a holnap
S ha szemem becsukódik megnyugodva Benned

Éjjel míg pihenek Te ringatsz el engem

ÁMEN
 
(Biblia)
 

Bíró András: Mi a boldogság?


Bíró András:
Mi a boldogság?

Mi a boldogság?
Belső béke,
a harmónia teljessége,
legyőzöttségünk
erénye,
önmagunk kemény
törvénye,
örömünk tiszta
edénye,
Isten nyugtató
szeme fénye.


Bíró András: Bennem élsz














Bíró András:
Bennem élsz

 
Bennem élsz, mint évgyűrű a fában,
mint sejtmag a plazma áramában,
sírsz vagy nevetsz, minden rezdülésed
rajtam fut át, elhal, majd föléled.

 
Bennem élsz, mint felhőben a pára,
mint csillag az égnek bársonyába,
bennem élsz te, – ó, megfoghatatlan –
mint a hegedűben tiszta dallam.

 
Bennem élsz, mint anyaméhben magzat,
ám megérik, tovább nem maradhat –
egyszer te is kiszakadsz belőlem
s itt maradnék magamra, erőtlen?

 
Jöhet-e még oly óra, amelyben
tenélküled kellene szeretnem?
Hozhat-e a sors még olyan percet,
amikor én többé nem szeretlek?

 
Nem, nem hozhat! S te sem menekülhetsz,
ereimben piros vérként lüktetsz,
sejtjeimben véstem bele arcod –
bennem élsz és bennem kell meghalnod.

Az érett szeretet...


A ragaszkodás ugyan szeretet, de a szeretet egy sajátos formája. Olyan szeretet ez, amely már nem keres, nem tapogatózik, hanem döntött. (...) Az érett szeretet, amely feltétel nélküli hűséggel egy életre szól.


(Walter Trobisch)

A Szeretet hangjai



















Béres Andrea:
A Szeretet hangjai

Légy szelíd őz egy rejtelmes erdőben,
nyíló virágszőnyeg, a végtelen mezőben.
Légy egy apró hal, a hullámzó tengerben,
szabadság fénye egy sólyom szemében.
Légy hajnal a gyermeked szívében,
harmattal füröszd a szeretet vizében.
Légy nyugvó nap a szürkéllő estében,
hold fénye a sötétnek éjében.

Légy ártatlan gyermek, föld Anya ölében,
szerető kedves, kedvese szemében.
Légy gyengéd egy szerelmes szívében,
erő mi adatott, elfér a kezedben.
Légy szótlannak, szava helyett hangja,
zene annak, ki meg nem hallhatja.
Légy a szivárvány színe mindazoknak,
ki a színeket a szívében hordja.

Légy pásztora, egy eltévedettnek,
pislákoló gyertyaláng, a sötétben rekedtnek.
Légy meleg napfény egy didergő embernek,
aprópénz a sokat nélkülözőnek.
Légy ki az égre emelt fővel nézhet,
aprókat lépve mégis felhőkhöz érhet.
Légy az, ki a földre letérdepelve,
egy csillagmintát a szívébe présel le.

Légy kenyérfalat, egy éhező kezében,
csörgedező csermely, egy szomjúhozó népnek.
Légy az, ki betűt vetni tanít,
s egy gyermekszívet ölelésre indít.
Légy minden és ne legyél semmi,
csak tanítsd meg a világot szeretni.
Légy egy, a mindennel, a jutalom tied,
szívedbe költözik a béke s a szeretet.

Légy botja egy ősz remegő kéznek,
bátorítás s egy szó a félénknek.
Légy csendes béke, útra készülőnek,
mécses láng az épp megbékélőnek.
Légy egy mosoly, más arcára írva,
egy könnycsepp, mi a lelket tisztítja.
Légy TE ki úton van éppen,
s minden csomagja a szemében a BÉKE.

Mondd meg te, kedves...


Mi is a szerelem? Mondd meg te, kedves.
Visszatalálás legbensőbb magunkhoz,
Az ártatlansághoz, a kezdetekhez?

(Robert Graves)

Különös áramkörök...

 
Ha szerelmed észrevétlenül beoson mögéd az okmányiroda várótermébe, és hátulról befogja a szemed, sőt, egyszerűen csak megáll a hátad mögött, némán, és te nem tudod, hogy Ő AZ, nem szereted igazán.
Különös áramkörök vannak a mély, igaz szeretetben. És igen, messziről is működnek. Nem is kell, hogy egy szobában légy vele, hogy a hátad mögé álljon, még az sem, hogy egy házban, kerületben, országban légy vele… a szeretet olyan, mint egy rádió adó-vevő, hatalmas távolságokból is működik, ha össze vagytok hangolódva. Nemcsak veszi az adásodat, te is érzed, hogy veszi, visszajelez és válaszol.
 
(Müller Péter)
 

Szeretni manapság...


Ha szeretsz, vigyázz magadra! Szemben úszol az árral, s a világgal szembe mész. Szeretni manapság annyit jelent, hogy lángot gyújtasz a szélviharban. A tüzet meg kell óvni, mert elfújja a szél. Napról napra újra kell éleszteni - elsősorban saját magadban.
Ez a világ gyűlöli a szeretetet, mert az gyengéd, alázatos, megbocsátó és bölcs. A világ pedig erőszakos, öntelt, a másikon átgázoló, képtelen megbocsátani és ostoba. Győzni akar és nem veszíteni. Kapni akar és nem adni. Inkább gyűlöl, mint szeret.
Lebeszélnélek a szeretetről, ha nyerni, érvényesülni és meggazdagodni akarsz ebben a világban, de ha az életed értelmét keresed, szíved boldogságát és halhatatlan örömét, ha azt az egyet keresed, amiért az embernek érdemes élni: akkor tanulj meg szeretni. Akkor is, ha lemaradsz. Akkor is, ha vesztes maradsz. Akkor is, ha nem szeretnek.
Olyan lángot gyújts a szívedben, amelyet nem képes elfújni az a szennyes szélvihar, amelyben élsz!

 

(Müller Péter)

2015. március 30., hétfő

Vajda János: Emlékkönyvbe



















Vajda János:
Emlékkönyvbe


Az óriás nap képe elfér
Egy harmatcsöppben, hogyha tiszta.
Ágaskodó, hánykódó tenger
Egy sugarát nem adja vissza.

Tanulj az égi, szende gyöngyharmattól!
Csak egynek add át szerető szíved.
Lehetsz egész világé, ámde abból
Egészen semmi sem lesz a tied.


Tandari Éva : Kell…














Tandari Éva : Kell…

A magban rejtezik a Holnap

Kell, hogy vállald Sorsodat
Kell hogy lásd a csillagok fényét
Kell érezned a Nap izzó Szeretetét
És kell hinned a Hold erejét;
ezüsttel csillámló éji vizét…
Kell érezd esők éltető cseppjét
kell hinned hólepel tiszta színét…

Kell érezned: Földed mint forog
Kell tudd: fájó szíved percenként
hetven erős riadással fel és feldobog
Véredben kell érezd az ősi Erőt:
az Istentől kapott Mindenség-magot
mit elvetve szülhetsz fiak szívében
Napot, Holdat, Szivárványt s Csillagot
hogy élhetővé tedd, s értelmessé

a nékik és értük is teremtett
Tiszta Holnapot…


Vincze Erika: Szerelem szikra...



















Vincze Erika:
Szerelem szikra...


Akarsz beszélni róla? Mondd!
Én csak csendben hallgatom,
hogy susog a szél a fák közt,
mikor lágy eső cseppje hull.

Állok az ablaknál szótlanul,
Ó! Talán csak egy pillanat,
s végre én is hallhatom,
mire meglehet, nincs is szó.

Cinkos mosoly ajkad szegletén,
szemeid csillogását értem én,
s, hagyom, hogy a csend szórja
számra csókodnak édes ízét.

Beszédes minden boldog ölelésed,
ujjaid gyengéd, simogató érintése.
Tested melegsége, szíved dobbanása,
lelkedben izzó szerelem szikrája.

Akarsz beszélni róla? Ne, ne szólj!
Csak szeress, én meg majd hagyom,
hogy szerelem szárnyán repüljünk
szorosan egymást ölelve, örökre!


Füledbe suttogom...























Füledbe suttogom...



Füledbe suttogom,
mi vagy te nékem,
míg karodban ringatsz,
mint apró gyermeket.
Az vagy:
mint testnek az étek,
falat kenyér az éhezőnek,
mint hűs nyári zápor, fűszer
földnek és embernek.
Az vagy:
mint szájnak a csók,
mitől forró vágy támad,
s mint kitörő lávafolyam,
testedben szétárad.
Az vagy:
kit elrejtenék néha,
mint felkelő hold a napot,
csak nekem ragyogjanak
szemedben a szikrázó csillagok.
Az vagy...
már nem is tudom,
mielőtt végleg elalszom,
ölelő karodba suttogom:
szeretlek nagyon.



(Bartáné Ember Erika)

Benczes Sándor Gábor: Tánc













Benczes Sándor Gábor:
Tánc

Szavaim lágy, kecses, igéző mondatot alkotnak,
s te bűvölten hallgatod, miközben lágyan átkarollak.

Mint lágy tánc, úgy keringnek körötted a szép szavak,
s előtted, te csillagszemű lény, mélyen meghajolnak.
Szavaim lágy, kecses, igéző mondatot alkotnak,
s te bűvölten hallgatod, miközben lágyan átkarollak.
Gyere, ritmusra mozdul végre a testünk,
összeforrva ketten együvé leszünk,
a teremben a zene halkan duruzsol,
s mi ringunk rá, bennünk csend...

...egymáshoz már csak a szemünk szól.


A belső mosoly szépségének titka

A belső mosoly szépségének titka

  Képtelenek vagytok felhőtlenül örülni önmagatoknak. Szinte minden esetben függővé teszitek önnön boldogságotokat másoktól legyen az akár a szerelmetek, akár a főnökötök. Pedig a boldogság bennetek van. Minden bennetek van.

Elgondolkoztatok már azon, hogy nem tudtok örülni annak, amikor valami sikerül? Miért dobjátok a hátatok mögé azt pár másodperc alatt és foglalkoztok továbbra is azzal a tucatnyi másik dologgal ami még nem sikerült? Miért van az, hogy amikor a kezetekben a siker, a szívetekben mégis bánat lakozik? Miért gondoljátok, hogy az élet akkor hömpölyöghet csodálatosan csak ha az anyagiak és az érzelmi együtthatók mind a csúcs közelében vannak?

Gondolj csak bele.

Ma felébredtél, körbenéztél és mit láttál? Otthon vagy? Szeretsz ott lakni? Az az otthonod? Örülsz neki?
Elindultál, a munkádban sikeres vagy, az éppen számodra legfontosabb ügyek elintézve, feladatok letudva, minden megy a maga útján. Örülsz neki?


A szerelmed este mosolyogva vár haza, megölel amikor belépsz a lakásba majd egymás karjaiban várjátok a holnapot. Örülsz neki?

Ha a válaszod mindhárom esetben igen volt, itt az idő, hogy másoknak is megtanítsd mindazt ami szerint te is élsz.

De a többségtől vajon mit hallhattunk? Örülök, de….

Mindig ott van a de. Miért szeretitek ti emberek a de szócskát? Miért gondoljátok, hogy nem örülhettek felhőtlenül mindennek és bárminek aminek csak szeretnétek? Nem a következő pillanaton aggódva és nem a múlton rágódva, csupán örülni itt és most. Csupán ez lenne a dolgotok.

Higgyétek el, csupán azért, mert a szerelmeddel most nem vagy összhangban vagy valamely más területen nincs meg az egyensúly, még nem kell feltétlen bánkódni. Sőt! A munkabeli sikered nem a szerelmedtől függ. A környezeted szépsége vagy harmóniája nem a szerelmedtől függ. A szerelmed csodája nem a munkádtól függ. Minden egy dologtól függ: és ez te magad vagy!


Benned van a boldogság, a kedvesség, a tisztelet, a szeretet, a siker, az öröm és a másik, akitől mindezt függővé teszed nem befolyásolja ezek milyenségét.

Egy dologban segít: a belső mosolyod szebbé válik Tőle.


 (harmonet.hu)

A gyerekkor...


Azt hiszem, fontos közel maradni a gyerekkorunkhoz. A gyerekkor az ember legfontosabb időszaka.
 


Margaux Fragoso)

Hegyi Éva - Képek

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hegyi Éva - Képek
 
Láttál-e friss tavaszi reggelen
hófehér szirmú cseresznyevirágot?
 
Érezted-e a májusi esőben
fölfrissült lombok csöndes sóhaját?
 
Láttál-e júniusi hajnalon
harmattól nedves, bársonypiros rózsát?
 
Láttál-e zölden ringó búzatengert
hullámzó szélben, égő pipacsokkal?
 
Érezted-e a tiszaparti erdő
csodásan fanyar nyárfa-illatát?
 
Hallgattad-e már hűvös fák alatt
a kis madarak zengő énekét?
 
Nézted-e már az őszi kék eget
az arany lombok sátorán keresztül?
 
Láttál-e bíborfényű alkonyon
két fiatalt menni kéz a kézben?
 
Megfogott-e az édenkert varázsa
egy kicsi gyermek ártatlan szemében?
 
Láttad-e már az anya mosolyát,
amint ráhajol alvó kisdedére?
 
Láttál-e nagymamát, ki unokája
szájához nyújtja az első cseresznyét?
 
Láttál-e ősz embert, ki ráncos kézzel
aranyló szőlőfürtöt simogat?
 
Érezted-e az ősök szellemét
újjászületni késő unokákban?
 
Ha mindezt láttad, érezted, csodáltad:
úgy megsejtettél talán valamit
az Örök Szépség szent varázslatából.
 
 

Weöres Sándor: A kimondhatatlan

Weöres Sándor: A kimondhatatlan


Teljes bölcsesség a kőé s a meztelen léleké. A semmit-sem-tudás azonos a mindent tudással.
Menj a fényhez, de ne kérdezz tőle semmit. Akinek nincs szüksége arra, hogy kérdezzen: közös a felelettel.
Mihelyt okosabb vagy bárkinél: ostobább vagy mindenkinél. Hogy okosabb legyen, ezt jogosan csak a mester teheti, aki”okosabb”-ságából eredő ostobaságával tisztában van s akinek részéről a tanítás alázat: a hallgató bölcset alárendeli a beszélő bolondnak.
Az igazság, mihelyt kimondtad: már nem igazság; legjobb esetben is csak gyarló megközelítése az igazságnak. A bölcs csak addig bölcs, ameddig hallgat; mihelyt megszólal, bolond, mert tápláló tudásának csak az emészthetetlen héját adhatja át."Ami ebbe a szerencsétlen héjba úgy-ahogy belefér: azt keresd, azt edd" - többet nem tehet.
Ha az igazságot akarod birtokolni, a tanításokat csak segítségül használhatod, önmagad mélyén kell rátalálnod. 

A csoda Te vagy magad...



















Vincze Erika:
A csoda Te vagy magad...


A csoda Te vagy Magad ott legbelül
lelked zegzugaiban ott az a sok titok.
Sokszor évek telnek el, mikor újra
rádöbbensz, hát ez is én vagyok?

Lehet gyengének és félénknek
születtél, sápadt arcú, halk szavú
felnőtté lettél ,s már nem is álmodoztál,
milyen is lenne, ha nem ilyen volnál.

Megszoktad hogy félre löknek, hogy
Veled nem törődnek, mi jó is érhetne
ebben a zűrzavaros szomorú életben,
ha nincs egy társad, ki rád vigyázna.

Bolyongsz magányosan egyedül,
s bárki rád tekint, elfordítod arcod,
hogy ne érjen megvetés vagy szánalom,
ne lássák, hogy Neked ez fáj nagyon.

A csoda pedig Te vagy Magad ott legbelül,
csak nyisd meg szívednek kapuját, hogy
tudd megérezni a melengető nap sugarát,
hogy lelked is fényt kapjon, s újra hinni tudjon.


2015. március 26., csütörtök

"Minden tavasz: egy győzelem...

 
"Minden tavasz: egy győzelem. A természet győzelme. És hatalmas küzdelem áll mögötte, csak nem látod. Élvezd a küzdelmet! És higgy a győzelmedben."

Ne hidd, hogy minden évben egyszerűen csak "kitavaszodik". Ez nem magától megy. Minden mag és minden növény megküzd érte, hogy fölébredjen a téli tetszhalálból, és újra szép legyen, és ünnepelhesse az életet.
Így vagy te is. Semmi sem lesz "magától" a tiéd. Megszületned is küzdelmes volt. Élni is. Tanácsolom: tanuld meg élvezni a küzdelmet. De ezt csak akkor tudod, ha hiszel magadban. És hiszel a győzelmedben. Akkor a harcod nem elkeseredett lesz, hanem játékos.

Van valaki benned, aki ezt tudja. És föl tud állni a padlóról. És újra tudja folytatni a csatát. És hisz abban, hogy eljön majd a te időd. És előbb-utóbb kijutsz a napra. És megszépülsz. És kivirágzik az életed. Csoda van - de ne várj rá, mert te magad csinálod. Az a valaki csinálja, aki benned él, s mindezt tudja.
 
 
(Müller Péter)
 
 
 

Nincs bennem semmi különös...


Nincs bennem semmi különös, ezzel magam is tisztában vagyok. Hétköznapi életet élő átlagember vagyok, hétköznapi gondolatokkal. Nem emeltek emlékművet a tiszteletemre, és a nevem is hamarosan feledésbe merül. De szívvel-lélekkel szerettem valakit - és ez mindig is tökéletesen kielégített.


(Nicholas Sparks)

Nem olyat, mint te vagy, hanem téged...


Minden eddigi életemet azzal töltöttem, hogy téged kerestelek. Nem olyat, mint te vagy, hanem téged, mert lelkeinknek találkoznia kellett.

(Nicholas Sparks)

Sárhelyi Erika: A hold ágyában

 
Sárhelyi Erika: A hold ágyában
 
A Hold ágyában ágyazz meg nekem,
két karod legyen egy-egy holdsugár,
ha tekintetem kérőn rád vetem,
ránk zuhog majd szikrázó csillagár.
Fekete selyembe burkol az ég,
vágyunk szerteszórja a végtelen,
egy nap nem lesz más, csak egy emlék,
hogy Te, én, a Hold és a szerelem.
 
 
 

Az ikerláng találkozásokról...

Az ikerláng találkozásokról. Azaz ki találkozhat a másik felével? 
Honnan ismered fel ,,Őt”?

 
Mindenkinek van egy ikerlángja, ami a lelkünk másik része. Akkor találkozhatunk a másik felünkkel, ha ez szerepel az Isteni tervünkben (Ugyanis Istennek terve van velünk. Általában gyógyítással, szolgálattal foglalkozó emberek vannak kiválasztva, annak érdekében, hogy életükben a szolgálatot magasabb szinten végezhessék, a célból, hogy az embereket egy magasabb rezgésszintre emeljék és gyógyítsák) . Ha szerepel az Isteni tervben akkor pár szót ejtenék a harmóniáról. Azért fontos a belső egyensúly és a harmónia fenntartása, mert ez egy ,,más” típusú kapcsolódás. Ha az ego szintjén játszunk, akkor elbukunk. Itt lélek szinten el van döntve minden, a lelkek már találkozás előtt kommunikálnak egymással. (Álom formájában találkozhatsz ,,vele”, különböző jeleket kaphatsz, hogy ezek a jelek emlékeztessenek Téged közeleg az idő a találkozásra.) Minél tudatosabb, éberebb vagy és a spirituális képességeid fejlettebbek ( intuíció, tisztán érzés, tisztánlátás stb) annál impulzívabb az élmény. Annál könnyebben és hamarabb ismered fel.

 
Tehát először a lelkek szintjén kezdődik, majd a ,,véletlen” az egyik ikerlelket vezeti a másikhoz és a következő ,,érzetek” jelentkezhetnek: szorító érzés a szívben, majd feltelik hihetetlen forrósággal a szíved. Nem tudod kiverni a fejedből a másikat, bármit teszel, bármivel próbálkozol nem fog sikerülni. ,,Ő” mindig ott lesz a szívedben és a fejedben, többé már nem tudod kitörölni ,,Őt”. Érezhetsz egy nagyon erős vonzást, mint a mágnes, úgy húz magához a másik feled. Mintha a csakrátoknak össze kellene érniük. Az első találkozás pedig felejthetetlen… Végre megláthatod ,,Őt”, akiről már annyira régóta álmodoztál. Magadhoz ölelheted, hallhatod szívének roppant gyors zakatolását. A találkozás alatt végig zavarban vagy, hiába beszél Hozzád, képtelen vagy figyelni, annyira el vagy foglalva Vele, az energiájával, a kettőtök energetikájával. Amikor a szemedbe néz….hűha….megszűnik minden….benne vagy egy mély nyugalomban, benne vagy saját magadban…a végtelenségben. Ha ,,Vele” vagy muszáj megérintened!! Rászánod magad, jöhet az első finom érintés…a hideg és forróság fut végig az egész testeden…Nem tudod mitévő légy, annyira váratlan, új, impulzív ez az egész. Dúskál az energiában, egyszerre ott van a nyugalom és a szenvedély. A forró, felperzselő szerelem és a feltétel nélküli szeretet… Mellette (nem feltétel, hogy fizikailag egy helyen éljetek, legyetek) a boldogságot és a fájdalmat hihetetlenül intenzíven éled meg, mintha az összes sejtedben éreznéd a boldogságot, a fájdalmat. Lehet azt gondolod, mintha ,,Ő” előtte nem éltél volna. Vegetáltál és most hirtelen felébredtél, magadhoz tértél és kapkodod a fejet jobbra, balra, szeretnéd megfejteni mi ez, mi is történt pontosan. Érzed ,,Őt”, nagyon jól tudod, mikor gondol Rád és mikor adja a figyelmét másnak.

 
Amit a környezetemben látok, az az hogy a Teremtő nem adja könnyen az egyesülés élményét az ikerlelkeknek. Ugyanis, hiába, hogy az ikerlelkek egymásra találtak, tudják ki a másik felük, mégis a sors úgy hozta, valamelyik házasságban van és nem tudnak azonnal kapcsolódni. Ha Te is ilyen helyzetben vagy, bármennyire is fájdalmas, amit leírok… el kell engedd Őt. Nem kötheted magadhoz, hiszen neki még ,,dolga” van, feladata azzal a másik személyjel. Légy türelmes és elfogadó. Ez az, ami megtanít a feltétel nélküli szeretetre és elfogadásra. Emellett tudod és érzed, , hogy szeretitek egymást, megjelentek a másik fejében és a szív csakrátok is élesen jelez. Kérlek figyelj rám, nagyon fontos a Te kitartásod és az, hogy ne engedd magad mélyre zuhanni, (Nagyon mélyre nem fognak engedni, hiszen össze vagytok kötve, ezáltal lélek szinten segítitek egymást. Pl: amikor szomorú szerelmes dalt hallgatsz, azonosulsz az előadó fájdalmával és vinnéd magad lejjebb és lejjebb, akár sírhatsz is, addig amíg egy láthatatlan segítőkész utánad nyúl és elemi erővel visszaránt Téged a harmóniádba.) mert ezáltal csak távolodsz Tőle..
 
Szóval inkább koncentrálj a jóra, a szépre, végezz olyan tevékenységet, ami örömöt ad. Foglald le magad, szervezz sok programot. Amikor már mindketten készen álltok egymás boldogabbá tételére, akkor szépen összeterelnek Titeket újra.
Bízz magadban és a rendező elvben. Tudd, hogy a Teremtő azt szeretné boldog légy. Ez egy csodálatos adomány, légy érte hálás!


 
(Yvette Marie)

Amit nem érzel...

 
 
Amit nem érzel, arról nem beszélhetsz.

 
( William Shakespeare )
 

Amikor melletted vagyok ...

                                                          
Melletted szélesebb a láthatár,
melletted örökös a fény.
Te vagy, kit szívem olyan várva vár,
melletted minden az enyém!
Amikor melletted vagyok,
főleg csak egyre gondolok,
és az a legeslegszebb benne,
hogy te is épp úgy akarod.
 
 
( Bradányi Iván) 
 

Vészi Endre: Élni

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vészi Endre: Élni
 
Egy pillanatért érdemes
fénysuhanásért érdemes
szemlehunyásért érdemes
szemkinyitásért érdemes
 
Arcközel szóért érdemes
szájközel szóért érdemes
szemközel szóért érdemes
egyetlen szóért érdemes
 
Haj jószagáért érdemes
bőr jószagáért érdemes
kéz parazsáért érdemes
mell parazsáért érdemes
 
Egy ébredésért érdemes
füzek hajáért érdemes
esti körútért érdemes
egy lélekzetért érdemes
 
Vers száz soráért érdemes
vers húsz soráért érdemes
vers tíz soráért érdemes
egyetlen egyért érdemes

Az érzékeny ember...


 
"Az érzékenységnek nincs szüksége a gondolkodásra. Az érzékek befogadják azt, ami történik, megragadják a pillanatot; ezért a gondolkodás a maga előítéletével és véleményeivel inkább gátol. Ha a gondolkodás bekapcsolódik az érzékelési folyamatokba, torzulást, érzéki csalódást okoz, már nem előítéletek nélkül és tisztán látjuk a valóságot, hanem válogatva, a gondolkodás irányvonalaihoz igazodva.
 
Durva leegyszerűsítéssel élve, az érzékeny ember az értelem emberéhez képest elfogulatlanul látja a valóságot, minden pillanatot a maga újdonságában ragad meg, és a valóság kimeríthetetlen frissességében nyilvánul meg előtte, sohasem unatkozik. Vegyünk egy példát. Az értelem azt mondja: Miért sétáljak az erdőben? Már olyan sok sétát tettem az erdőben. Tudom, hogy néz ki az erdő, ezért untat a séta. Az érzékeny ember is számos sétát tett az erdőben, értelme mégsem mondja, hogy ismeri az erdőt, és nem vonja le ebből a téves következtetést, hogy untatja az erdő, hanem tapasztalta és nap mint nap újra tapasztalja, hogy érzékenysége segítségével minden pillanatban újként éli át valamennyi ingert. A pillanat új frissességével nyílik meg előtte. Látja, hogy feketerigó ül egy drótkerítésen, figyeli a fecskék röptét, és a távolból varjúkárogást hall. Már százszor látta és hallotta ezt, e pillanatban mégis új és friss, eleven és szép az élmény. Az értelem embere ezt nem tudja megérteni, mert számára ez nem "logikus", az érzékenyen megragadott valóság azonban sohasem elcsépelt és unalmas. Ha az értelem néma, és az érzékek megnyílnak, minden unalom, minden ami régi és ismert, füstként szertefoszlik, és akkor megnyílik a lét érzékeny, meditatív és szemlélődő állapota."
 
(Peter  Lauster)
 

Gyere velünk...













Gyere velünk...



Meg se halld, ha bántanak
Senkinek se hagyd magad
Sose add fel a vágyadat
Őrizd meg az álmaidat
Bármit hallasz, légy erős
Hétköznap is lehetsz hős
Segít majd az érzelem
Tiéd lesz a végtelen



Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed



Az sem baj, ha elhiszed
És az sem baj, ha nem
Nem baj, hogyha megteszed,
De nem baj, hogyha nem
Lehetsz kicsit egyforma
És lehetsz kicsit más
Egy dolog a fontos,
Hogy mindig tisztán láss



Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed



Fogadd el, ha adok
És fogadd el, ha kérek
Hidd el, hogyha szeretlek
De hidd el, hogy néha félek
Mindig csak azt mondd ki,
amit te is elhiszel
Légy erős és bátor,
Boldog így leszel!


(Pa-dö-dö) 

2015. március 22., vasárnap

A természet hangjai...


A természet hangjai mennyivel valóságosabbak és mennyivel több érzést ébresztenek az emberben, mint például az autók vagy repülőgépek zaja! A természet jóval többet ad vissza, mint amennyit elvesz.


(Nicholas Sparks)

Tudod, amikor mosolyogsz...


Tudod, amikor mosolyogsz, az egész világ sokkal jobb hely, mint egyébként.

(Nicholas Sparks)

A szívben lakik a súgód...


A szívben lakik a súgód. (...) Hogy valaki jó ember, vagy sem, megmondja. Aztán ezt nem ragozza tovább, hogy mennyire jó, de például, tudod, hogy bajban számíthatsz rá. A másikra nem. Hogy szeret-e valaki, vagy sem, a szíved megmondja. És azt is, ha már nem szeret. Te félreértheted, mert néha félre akarod érteni - de a szíved nem.


(Müller Péter)

Hogy hogyan szeretlek?


Hogy hogyan szeretlek? Hadd soroljam el.
Ameddig lelkem ér, oly messze forr
Szerelmem, s mélybe és magasba, hol
A Lét s a Menny határaira lel.


(Elizabeth Barrett Browning)

És ha egy férfi különleges...


És ha egy férfi különleges, azt hamarabb megérzed, mint gondolnád. Ösztönösen felismered, és biztos vagy benne, hogy bármi történik, soha többé nem jön még egy, aki hozzá fogható.


(Nicholas Sparks) 

Te és én...


Te és én nem vagyunk egyformák. Más világban élünk, mégis te tanítottad meg nekem, mi az igaz szerelem. Te mutattad meg, mit jelent törődni valakivel, és ettől én jobb ember lettem. Szeretném, ha ezt tudnád. Nincs bennem keserűség a történtek miatt. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy ami köztünk volt, igazi volt, és örülök, hogy legalább egy kis időre együtt lehettünk. (...) Talán egy pillanatra te is ezt érzed majd, visszamosolyogsz, és gyönyörűséggel őrzöd meg közös emlékeinket.

(...) Különleges helyre kerültél a szívemben, és örökké ott is maradsz, ahol senki sem pótolhat téged.


(Nicholas Sparks)

Minden...


Minden imára, amit mondtam, te vagy a válasz. Egy dal, egy álom, egy suttogás.


(Nicholas Sparks)

A legszomorúbb emberek...


A legszomorúbb emberek, akikkel életemben eddig találkoztam, azok voltak, akik semmi iránt nem érdeklődtek igazán komolyan. A szenvedély és az elégedettség kéz a kézben járnak, és nélkülük minden boldogság csak átmeneti, mert semmi sincs, ami igazán tartóssá tenné.

(Nicholas Sparks)