Marković Radmila:
Szeretlek, mert szeretsz
Szeretlek, mert szebbé teszed
az életem
Szeretlek, mert elűzöd
a félelmem.
Szeretsz szívedből fakadó
bimbóval,
szeretsz akkor is, ha bántalak,
szeretsz, mert kézen fogva
tompítjuk ami fáj.
Együtt az édes - a keserű,
együtt a ború - a derű,
fátylat borítunk a vészmadár
károgó hangjára.
Hasonló álmok,
reális ébredés.
Szeretlek, mert szívből
buggyan a nevetés,
a fehér és fekete közé
odafestjük ami
közötte van, így lesz a
keserűből édes,
a borúból derű.
Ha bántalak,
ha bántasz ,
mást suttog a szív.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése