Egyedül nem megy
Naponta olvashatjuk a leírásokat, hogy milyen az igazi nő és igazi férfi. Valójában nincs igazi nő, amíg nem találkozott az igazi férfival, és nincs igazi férfi, amíg nem találkozott az igazi nővel. És egy nem igazi férfi vagy nő, nem várhatja el a társától, hogy igazi legyen, ha ő maga nem igazi. Mert csak mi magunk tehetjük párunkat igazivá, bennünket pedig ő. Ez csak óda-vissza hathat. Csak úgy működhet, ha kölcsönösen egymást tartják a legfontosabbnak az életükben. És ugyan annyi érzelmet és gondoskodást tesznek bele. Egy lakást akkor lehet otthonná varázsolni, ha van, akivel otthon tudjuk benne érezni magunkat. Mindkettőjüknek ugyan annyi joga van a szabadidőhöz. Nem várhatja el egyik fél sem a másiktól, hogy míg ő mindig a saját dolgaival foglalkozik, addig párja a közös ügyek alatt roskadozzék. Nincs olyan, hogy női feladat, és külön, férfi feladat. Ha mindkét fél dolgozni jár, és közel annyi időt töltenek a munkahelyükön, akkor mért az egyik dolga lenne a főzés, mosás, takarítás, míg a másik a saját kedvtelésére tévét néz, vagy a számítógép előtt ül? Az igazi nő, szereti az igazi férfit, tisztelik egymást, és segítik egymást. Bármelyik fél a másiknak barátja, párja, szeretője csak akkor lehet, ha egymást azzá teszik, őszinteséggel, tisztelettel, odaadással.
És nincs igazi megértés ott, ahol hiányzik a nyitottság egymás személyisége, és érdeklődési köre iránt.
(Szeréni S. Péter)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése