Őszbe fordulva...
Fagyossá válnak immár a hajnalok,
a nyirkos, hideg reggelek jelzik ezt... és
lassan üzeni a tél szele is, hamarosan
itt vagyok, el... nem bújhatok!
Eltelt egy év, úgy elszaladt... az a nyári
nap vissza nem jön, egy ideig elmarad!
Mert elfújja és magába zárja a rohanó idő,
a múló idő... s megint csak emlék marad újra.
A gesztenyék kopogva gurulnak tovább,
az ősz jelzi így... különös hangulatát.
Csupasszá válnak hamar a zöldellő fák,
elmúlik egy évszak, s vele múlik a vágy...
(Kovács Gabriella)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése