Vágyakozás
Hűvösen csókolt az őszi harmat,
vágyódva kerestem karod melegét,
öleltél féltőn, s nem hagytad,
hogy közénk fújjon a hideg szél.
Viharban álltam, didergőn, fázva,
dacoltam a széllel nap mint nap,
öleltél féltőn, csendesen bízva,
hogy szerelmünk újra szárnyra kap.
Könnycsepp gördült arcomra,
őszbe hamvadt a perzselő vágy,
hitted, ha fény borul az alkonyra,
beteljesül az álom, mi kettőnkre vár.
(Dénes Enikő)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése