2014. május 9., péntek

Tested érez és reagál...


Vetkőzz...


Tested érez és reagál, az emberi érintésnek különleges ereje van.

Forró a keze, árad az energia belőle, úgy érint meg, hogy ő is érez. Igazán megérinteni, érintéssel érzéseket kiváltani csak mély ráhangolódással lehetséges.

Az, aki így megérint, már régóta észrevette mi rejlik a felszíned alatt, belső szemmel lát és érint, megtalálta benned az igazán lényegest, ami a szemnek láthatatlan. Így néz, így érint meg. Bőröd egy burok, egy külső héj. Abban a pillanatban, amikor beléd szeret, a szó átvitt értelmében is vetkőztetni kezd téged. Engedd ezt, hagyd, hogy vetkőztessen, fejtse le rólad a ruhát, lássa a bőröd hibáit, a forradásaidat, a hegeidet, lássa életszerű szabálytalanságaidat, azt hogy nem mesterségesen megcsinált lény vagy, hanem a természet és az idő alkotott szabálytalanul szépre. Nincs másik ugyanilyen belőled, ez tesz igazán különlegessé.

Engedd, hogy vetkőztesse a lelked is. Bőrödet érintve fokozatosan fejti le a kérget, mert ismerni akarja minden arcodat. A múltad nyomot hagy a bőrödön, emléknyomokat hagy, érintésével megismeri múltad térképét, eligazodik rajtad, ösztönösen megtanul téged. Beléd ássa magát. Érintésével tanulmányoz, elsajátít és magáévá tesz minden belőled áradó információt. Ne félj az érintésétől, ne félj, attól, hogy meztelenül lásson. Szeret téged, minden porcikádat, a bőröd alá akar hatolni, ismerős akar lenni életed útjainak rajzolatán.

A meztelenséggel leveszed az álarcodat, megmutatod magad, tessék, ez vagyok, meztelen valómban. Érints meg, tanulj meg, fényképezz le belső szemeddel, láss úgy engem. Ne tettess, ne takard a tested, neki Te kellesz, reménytelenül, végérvényesen. A tested egy szépségesen szabálytalan burok, ő már régen meglátta alatta valódi énedet, elköteleződött, nem akar más testet érinteni.

Vetkőzz. Mutasd meg, ki vagy. Vedd észre, ő az utad, az ő kezétől forrósodik át a bőröd, tőle leszel libabőrös, a tested tudja. Ha rejtegeted előtte tested, a múltad térképét rejtegeted, az emlékeidet takarod el, álarc van rajtad, nem adod át magad neki teljes egészében. Add át magad meztelen valódban, el kell hinned, ruháiddal együtt lehántotta az összes burkot rólad, nincs az a bőrhiba, ami eltántoríthatná.

Lehetsz sérült és agyonkarcolt ő akkor is tudja, egy műremek vagy.

Akkor vetkőzz, mire vársz, mutasd különleges, valódi arcod. El fogja hitetni veled, gyönyörű vagy, meztelenül is. Mert megjelölt téged, örökre akar, belátott a bőröd alá, meglátta alatta, ki vagy valójában. Egy tapodtat sem mozdul már mellőled.

Vetkőzz. Engedd, hogy gyönyörködjön a szépséges testedben.

És így, a lelkedben.



(Király Eszter)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése