Szeretem érezni...
Szeretem érezni a mező zöld illatát,
ha rakoncátlan csönd karol át,
s bőrömön érezni
a nyarat, mélyeket lélegezni,
a lágy napfényt arcomon csillanni,
néha nagyokat nevetni,
és messzi, puha határokba tekinteni.
A hajnali madárdalt szeretem,
s a pirkadatban keresem
a mosolygó fényfoszlányokat,
s hallgatom, a muskátlik hogyan alusszák gyengéd álmukat,
hogyan ébred e bátor utca,
ha a Hold kilométereit lefutja,
és hogy milyen a távozó sötét mosolya,
hogyan kerül az égre új-vörös korona.
Szeretem az új nap illatát,
és szeretem a sötétből kikelő fénysugárt.
(Pásztor Mátyás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése