"Az élet dal-énekeld!"
Néha elkap az öröm: )
Egyszerűen kézen fog és táncba visz. Forgat, pörget és felemel, hopp! Akár egy örvény, úgy kavarog bennem a boldogság, melynek forrása maga a létezés.
Élek!!
Akaratommal mozgatni tudok egy csodás gépezetet, melyben a lelkem otthonra talált és testem minden apró sejtje azon fáradozik, hogy megőrizze nekem ezt a lakhelyet. Milliónyi összetevőm rendszerének harmóniája tart egyben, részekből állok, mégis egész vagyok. Hát nem hihetetlen?
Ráadásul nem csak fizikai értelemben létezem, hisz a lélek megfoghatatlan. Szárnyain bejárhatom a mindenséget; akár egy szempillantás alatt zsebre vághatom a világot! Nincsenek határok, törvények, szabályok. Szabadság, határtalan szabadság!
Csak nevetek.
Szívből és őszintén.
Hallgatom a napsugarak énekét és velük dúdolok. Mosolygok az emberekre, akik nem értik, honnan ez a jókedv? Bárcsak elmondhatnám nekik! "Emberek, ne csak nézzetek, lássatok! Hisz ott van az orrotok előtt az az agyonhajszolt boldogság, maga az élet! Nagyobb ajándékot hogyan is kaphatnánk nap, mint nap?" Bárcsak elmondhatnám...De csak egy mosolyt küldhetek...
Vajon te visszamosolyognál rám?
(Áfonya)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése