2014. március 26., szerda

Vágyam a távolból simít végig...


Az ölelés akkor kezdődik, amikor elkezdek Rád gondolni, a csók, mikor eszembe jutsz. Vágyam a távolból simít végig, s átöleli lelkem testedet. Felrémlik ajkad, mi csókra nyílik, elindulok feléd, mert érzem, hívsz. Ahogy közeledem érzem magamon ölelő kezed, édes szádat nyakamon. Benyitok hozzád, Te mindent tudsz, vártál engem, s rám gondoltál, végre érzem testemen bőröd selymét.



(Szeréni S. Péter)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése