2013. november 25., hétfő

Boda János: Őszi álom


Boda János:

Őszi álom


A nyár hamvait sodorja a szél
a virágok szirmain lebbenő levél
a földre hullván már álmodni kél.

Megkopnak lassan a nyár végi képek,
ahogy az emberek is másként lépnek.
Nyomában elhalkulnak a szívverések
és tovaszállnak a napsütötte szép emlékek.

Az erdő mélyén szundít egy őz,
álmából lassan fölkél az ősz.
Lepkeszínű árkokat fest föl az alkonyi égre
és a szunnyadó fák levelét sárgítja be mérge.

Ilyenkor hamvad legszebben a naplemente,
narancssárgás fényeket szór szét a rengetegbe.
És mi csak bámuljuk meredten a buszablakon át
ahogyan ránk borítja gyönyörűszép aranyporát.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése