Emlékek

Elszállt évek tiszta fénye
múltamból néha átragyog,
mint pataknak hűs forrása,
fáradt lelkemen átcsorog.

Gondolatom kusza síkján
kis emléklángok villannak,
s hunyó tűznek parazsaként
lassacskán ki is alszanak.

Egy azonban velem marad,
izzik mélyen a szívemben,
makacs vággyal érted égő,
el nem múló szerelmemben.



(Vörös Judit)