Köszönlek…
Téged. Úgy, ahogyan éppen vagy és lenni tudsz.
Az élet nagy ajándéka, hogy bármit teszünk, lélektársaink fejlődését is szolgáljuk vele, tudattalanul is. Emberi elmével átláthatatlan az a hálózat, ami bennünket, élőket, összeköt. És ha valahol megpendül egy élet-szál, máris változás indul az Egészben. Hatunk egymásra – akár tetszik, akár nem. Nemcsak tettekkel – szavakkal és érzelmekkel, gondolatokkal is. Felelősség – lehetőség… A libikóka kétoldalú, és mi dönthetünk: a röpülést vagy a földi vonzást választjuk hintázásaink során.
Minden pillanat döntéshelyzet. Minden másodpercben formálunk egymás életén.
Köszönöm, hogy hozzájárulsz ahhoz, hogy ott tartsak önmagammal, ahol éppen tartok. Köszönöm, hogy míg világ a világ, számíthatok rád.
Nem vagyunk egyedül…
(Cs. Szabó Virág)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése