A dalban...

Egy szó vagy, egy dallam,
ölelés két szerető karban.

Egy érintés, egy pillanat,
mosoly, mi belőled itt marad.

Egy simogatás, egy érzés,
a megválaszolatlan kérdés.

Felrebbenő s tovatűnő pillangó,
lelkemben béke, ahol megpihenni jó.

A dallamot hallom akkor is, mikor zaj van.
S te benne élsz a szívemben, benne élsz a dalban.
 

(Juhász Istvánné)