2013. február 28., csütörtök

Pál Kata: Neked vagyok...


Pál Kata:

Neked vagyok...

Ha a tested fázik,
a lelkem Rád adom,
melegítsen az érzelem
e hűvös hajnalon.
Szívem melegét
megosztom Veled,
szárnyaljon most velünk
a vágy és a képzelet.

Ha a lelked szomjazik
megitatom majd azt,
szerelmes szólamokkal
a könny nedűt fakaszt.
Tikkadt forróságban
ez hűsítő permetem,
kiszáradt lelkednek
legyen ez kegyelem.

Ha szomorú a szíved
én vigaszt adok,
s akkor két szemed
majd ismét felragyog.
Bánat sötét leple
a porba lehull,
fagyos magányodra
a fényesség borul.

Ha megfárad a tested,
bennem bölcsődre lelsz,
két karom közt megpihenve
lágyan töltekezz.
Fogadd ölelésem,
ringató két kezem,
melegséggel eltelve
szívemből teszem.

Ha el is mennél,
ez mind Tiéd marad,
nem kérheti vissza
a gyönge pillanat.
Amit adhattam,
ez Neked megmarad,
ha elválaszt egy világ,
ez akkor is reményt ad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése