2013. január 14., hétfő

Gyóni Géza: Némaság

 
  Gyóni Géza:
Némaság
 
 
Itt ülsz, mikéntha másvilági élet
Lakója volnál, búsan, csöndesen.
Fehér kezed forró kezembe

Csak félve habozón veszem.
 
Amit oly vágyva vágytam elsusogni,
Elhal a vallomás is ajkamon -

És hallgatag szép ajkad beszédét
Varázs alatt csak némán hallgatom.
 
De nem sajnállak elveszett rímek, ti,
Miket az úton elrebegtem én -
Mert érezem, hogy szótalan szerelmünk
Édes beszéde - legszebb költemény.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése