2013. január 12., szombat

Az az igazi szerelem jele...


A kiválasztottság érzése jelen van például minden szerelmi kapcsolatban, mert a szerelem már meghatározásánál fogva is, nem megérdemelt ajándék. Az az igazi szerelem jele, ha érdem nélkül szeretnek.

(Milan Kundera)

Igaz Szerelem


Ez a cikk Neked szól.  Neked, aki még sohasem nyitottad ki a szívedben rejlő kaput, az igaz szerelem kapuját. Azt a kaput, amit gyerekkorod óta sóvárogva tárnál nagyra, de a rideg valóság és az állandó rettegés a szeretetlenségtől álmaidból talán végleg felébresztett, így aztán gondosan több kulccsal bezártad, a kulcsokat meg elérhetetlen messzeségbe hajítottad. Így sohasem kell félned már... Elhiszed, hogy biztonságban és sértetlenül élheted végig az egész életed. Közben a legnagyobb sebet önmagadon ejted, lehetetlen, sivár börtönbe zárva minden szívdobbanásodat, igazi magányra kárhoztatva szállni vágyó lelkedet.

Boldogság keresése

Ahogy múlnak az évek, úgy kezdesz ráeszmélni, hogy valamit elrontottál. Fogalmad sincs, hogy mi hiányzik, de érzed, hogy életed egésze sablonossá és értelmetlenné kezd válni. Ha néhány másodpercre el is fog valamilyen rejtélyes és felforgató érzés, aztán azonnal visszahúzódsz szúrós kristálypalotádba...

Rosszul szeretni

Korunk legnagyobb tévedése, amikor azt hisszük lehet rosszul is szeretni. Aki rosszul szeret, az egész egyszerűen nem szeret. Akit rosszul szeretnek, annak tudnia kell, hogy nem szeretik. Kár becsapni magunkat. Sőt. Annak a szeretetnek látszó önzőségnek és birtoklási vágynak leginkább ahhoz kihasználáshoz van köze, ami szeretettől a legtávolabb áll. Vágyak kivetítéséről, irányításról, kierőszakolásról szól minden. Igazi kompromisszumok nincsenek, csak taktikázás. A másik hibáztatása, az állandó "változz olyanná, amilyenné szeretném" parancsokon csípheted fülön ezt a legalább az egyik fél számára szenvedést okozó kapcsolatot.
Van egy szabály, amit gyakran elfelejtünk. Ha változást akarunk, akkor magunkat kell megváltoztatni.  Ha én akarom és kényszerítem, hogy megváltozzon a másik, az felér egy erőszakkal.  Ha nem felel meg ahogy van, akkor lépned kell. Gyakran egyébként pont azért akarod megváltoztatni a másikat, mert ő vagy te rosszul "szerettetek". Ha magadon változtatsz, akkor jó esetben ő is fog. Néha csak azért maradunk partnerünkkel, mert annyira szeretnénk, hogy szeressen végre minket, mert képtelenek vagyunk elhinni, hogy nem szeret. Harcolunk, közben kiégünk, kimerülünk, megbetegszünk. A szenvedés függés is egy függőség. Ezt azért tudni kell.

Az igaz szerelem alapjai

Az igazi szeretet és szerelem elfogad és megért, minden elvárástól és akarástól mentes. Ekkor pont úgy szereted a másikat amilyen, nem pedig úgy, amilyen lehetne vagy amilyen volt. A szeretet sohasem lehet bántó és nemtörődöm.
Első lépés az igaz szerelem felé, hogy tanuld meg önmagadat szeretni. Gyönyörű férfiak és nők ezrei élnek komoly önértékelési problémákkal, óriási önbizalomhiánnyal, valami túl kicsi, más meg túl nagy, meg túl öreg és túl kövér, sovány és ronda, unalmas és színtelen, vagy ami hirtelen eszedbe jut. Abba gondolj bele, milyen társat kívánsz magadnak. Nyilván nem ilyet, igaz? Hogyan hitethetnéd el vele, hogy Rád van szüksége, ha még Te sem viseled el magadat?
Ha gondok vannak az önbecsüléseddel, kezdj el dolgozni rajta, mert ez az alapja minden emberi kapcsolatodnak. A tükörszemlélet szerinti gondolkodás az esetek többségében célravezető és valóban eredményes. A rendszer külön szépsége, hogy nem véletlenül vagyunk azzal, akivel, vagyis nem csak ő tanít, Te is tanítod őt. Hasonló tapasztalatokra van szükségetek, az érem két oldalán. Ha megérted őt, megérted magadat. Nem muszáj ugyanúgy gondolkodni, szellemileg azonban hasonló szinten kell állni – különben hierarchia alakul ki. Egy párkapcsolat alapja az egyenrangúság, ez viszont sok területen kibillenhet, nem csak szellemi szinten. Egy jó párkapcsolatban a két fél fejleszti, tanítja és segíti egymást.

Szerelem

A nyíló szerelem olyan, mint mezítláb belelépni egy hűs ismeretlen patakba, a hideg víz, és víz zubogása hirtelen minden érzékedet betölti. Mámorító és szédítő érzés... Belelépsz, pedig nem tudod mit rejt a medre. A patak hirtelen folyóvá duzzadva öleli körül az egész tested. Megrészegülsz, magával sodor a víz, végül már azt sem tudod, hogy hol van a lent és a fent, de hagyod hogy messze vigyen az ár... Eszed ágában sincs feladni ezt az érzést. Olyan, mintha megérintene az élet, mintha már éreznéd mi az élet valódi értelme. Körülötted minden addig megszokott felborul. Ha pillanatokra is, de egyesülsz az egész világegyetemmel, és érzed ezért jöttél, ezért születtél, erről álmodtál. Rájössz, hogy a szerelmes filmek és irodalom közel sem tudja leírni ezt az érzést, ami benned ég.
Szóval ez a cikk Neked szól. Neked, aki bezártad magad biztonságosnak látszó boldogtalanság börtönödbe. Ideje feltörnöd a zárakat...



(LHeszter)


>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>


Szerinted mi igazából a szerelem?


Belegondoltál valaha, hogy mi is a szerelem? Vagy túlságosan szabadon használjuk ezt a szót? Ténylegesen a szeretet az, ami összeköt, vagy nem a szeretet, hanem valami más kapcsol össze minket olyan erősen?

A szerelem természetére vonatkozó kérdést évszázadok óta újra és újra feltesszük, és mostanra már tudnunk kellene a választ. De a szerelmet nehéz nyakon csípni, megszemlélni, és jellemezni, majd amikor az elménk végre a közelébe férkőzik, a válasz talán már mégsem tetszik annyira.

Mivel a szerelmet olyan nehéz meghatározni, és mivel esetleg tartunk attól, hogy a válasz mit rejthet a saját kapcsolatunkra vonatkozóan, beszéljünk először arról, hogy mi az, ami nem szerelem. Így, ami megmarad, az csak a szerelem lehet.

Mi az, ami nem szerelem?

Tudjuk, hogy a szerelem nem önző. Ezt senki nem vonhatja kétségbe, hiszen, amikor önzők vagyunk, akkor csak a saját vágyainkkal és igényeinkkel törődünk. Ilyenkor nem szerethetünk valaki mást, mivel nincs is senki, aki betölthetné ezt az önző teret.

Tulajdonképpen, ha mindazt sorra vesszük, ami nem szerelem, láthatjuk, hogy mindegyik mélyen az önzésben gyökerezik. Ez jól jön nekünk, mert leegyszerűsíti a feladatunkat.

Az önzésen alapuló kapcsolatok hatalmi harcokhoz vezetnek. Mindketten saját igényeiket akarják kielégíteni, így megindul a küzdelem. Hamarosan az egyikük győz, és ekkor ott állunk egy olyan kapcsolattal, amely az elnyomásról és a behódolásról szól. Ez nyilvánvalóan nem szerelem.

Ezen önző dráma közepette felvonultatjuk minden féltékenységünket és haragunkat, melyeket gyengeségünk és félelmeink táplálnak.

Birtokolni akarjuk, amire szükségünk van, és védelmezni kezdjük, ami már a birtokunkba került. Az önzés, a birtoklás, az elnyomás, a behódolás, a féltékenység és a harag csupa olyasmi, ami nem szerelem.

Igazából szerelem tehát ...

Ha kizárunk mindent, ami nem szerelem, mi az, ami marad? Ha azt mondjuk, hogy az önzés a gyökere mindennek, ami nem szerelem, akkor arra kell gondolnunk, hogy a szerelem gyökerénél az önzés ellentétét találjuk. Az igaz szerelem lényege tehát – az adás.

Ha pedig szerelem az, amikor adunk, ez azt kell jelentse, hogy a szerelem egyenlően ad annak, aki szeret és annak, akit szeretnek. Hiszen, ha a szerelemben nincs önzés, akkor az önzés kivetítése sem történhet meg.

Egy valódi szerelmi kapcsolatban nem az igényeinkből fakad sem az, amit adunk, sem az, amit kapunk. Forrása ehelyett kedvesünk és saját magunk valódi lényének összekapcsolódása és őszinte elismerése.

Amikor igazán szerelmesek vagyunk, nincs az az érzésünk, hogy légüres térként magunkba szívjuk a másikat, hogy kitöltse a bennünk lévő űrt. Teljesnek érezzük magunkat a társunk nélkül, és vele együtt is. Vonzódunk hozzá, mert a lénye együtt rezeg a miénkkel. Sejtjük, hogy hasonlóak vagyunk, mégis, ott van köztünk ez a rejtélyes áramlás; egy tér, amely felfedezésre vár; egy hely, amely alkotni és álmodni hív.

Honnan tudhatod, hogy kapcsolatod valódi szerelmen alapul?

Egy valódi szerelmi kapcsolatban partnered legbelső lényegéhez kapcsolódsz. Mint a levegőn, úgy nézel át az álarcain, és védekezésből viselt "páncélzatán". Valahogy megérzed az esszenciáját – a szépséget, amely lelke mélyéből fakad. Viselkedése gyakran épp az ellenkezője ennek az esszenciának, ám mivel összekapcsolódtál vele, csak ezt a belső lényeget látod, és vonzódsz hozzá.

Így kezdődik a szerelem, mivel a jóság kölcsönös létére alapozzátok, melyben mindketten osztoztok, s melyet mindketten tiszteltek.

Mivel vonzódsz a partneredben megérzett belső szépséghez, szeretnéd mélységeiben felfedezni. Arra vágysz, hogy partnered is minél inkább megtapasztalja ezt, mert tudod, hogy ez az ő valódi lénye, és szíved mélyén érzed, hogy ez jó.

Néhány árulkodó jel, melyből a valódi szerelem jelenlétére következtethetsz:
• Partneredhez való mély vonzódásodat habozás nélkül, világosan meg tudod fogalmazni, és miközben ezt teszed, partnered alaptermészetét jellemzed.
• Amikor többen összegyűltök beszélgetni, kettőtök között sohasem alakul ki hatalmi harc.
• Mindketten szabadon megtartjátok saját tereteket, és tiszteletben tartjátok a másikét. Nem lógtok egymás nyakán.
• A legjobbat hozzátok ki egymásból. Megünneplitek egymás sikereit, még akkor is, ha ez megváltoztatja közösen élvezett életeteket.
• Ahogy telnek az évek, egyre teljesebben megértitek egymást, így szerelmetek csendesebbé, mélyebbé válik.
• Élvezitek az egymással való beszélgetést. Gondolataitokat és érzéseiteket félelem és bűntudat nélkül osztjátok meg egymással.
• Mindkettőtök számára természetes, hogy a másiknak a férfiak és a nők között is vannak barátai.
• Soha nem haboztok magatokhoz venni azt, ami saját jóllétetekhez szükséges. És amikor adtok, nem feladjátok magatokat, hanem önmagatokból adtok egymásnak.

A valódi szerelem egy döntés.

Ténylegesen az, nem pedig olyasvalami, ami rejtélyesen egyszer csak megtörténik velünk.

• Egyrészt úgy döntünk, hogy nem rászoruló, önző módon kapcsolódunk másokhoz.
• Másrészt úgy döntünk, hogy soha nem válunk mások önző igényeinek tárgyává.
• Úgy döntünk, minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy mindenkiben észrevegyük a legmélyebb jót, és úgy döntünk, hogy csak ennek az erősítésében veszünk részt.
• Egyetértésünket és támogatásunkat megvonjuk mindentől, ami nem hiteles.

Ezen a módon csakis a szeretethez juthatsz. Ha a valódi szerelem éppen most hiányzik is a kapcsolatodból vagy az életedből, még felkutathatod. Minden pillanatban szabadságodban áll az igazi szeretet mellett dönteni.

style.hu

Írta: Szerkesztőség


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése