Mert mit jelent élni, és élni hagyni?

                                                                                 

Mert mit jelent élni, és élni hagyni?

 Élni.
Milyen egyszerű kifejezés, mégis benne van minden.
Az a kérdés, hogy valójában milyen életet szeretnénk élni.
Mert nem elég csupán egy látszat valóságban létezni.
S nem elég üres, sivár, szürke hétköznapokban eltékozolni energiáinkat.
ÉLNI számomra annyit tesz: tartalmas, színes, valódi életet átélni, megélni, átérezni.
Ehhez lehetőség kell, ehhez szabadság kell.

Teljes mértékben azonosulni tudok Jean-Jacques Rousseau gondolatával,
miszerint: „Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem hogy nem kell
megtenned, amit nem akarsz.”
Szabadon élni, szívünket és vágyainkat követve, ez az IGAZI élet.
Hogy félelmektől, gátlásoktól, rossz berögződésektől mentesen, őszintén, a szívünket
és a vágyainkat követve tudjunk örülni a mindennapoknak.

Élni hagyni.
Hátradőlök a fotelben, és behunyom a szemem.
Egy pillanat alatt lepereg eddigi életem, s azok élete,
akik a korábbi környezetemben voltak.
Mennyire hagytuk, hagyták egymást élni?
Hányszor történt, hogy előítélet nélkül, önzésünket
félretéve közeledtünk a másik felé?
Hányszor volt olyan, hogy irigység és féltékenység
nélkül örültünk a másik örömének.?
Ritkán, sajnos túl kevésszer.

Túl sokszor mondtuk meg a másiknak, mit kellett volna,
hogy tegyen.
Túl sokszor korlátoztuk, túl sok, olykor teljesíthetetlen elvárásainkkal.
Túl sokszor ítélkeztünk a másik felett,
s túl sokszor cselekedtünk félelemtől vezérelve.

Változzon ez meg. Hagyjuk egymást élni.
Ahelyett, hogy önzésből elveszünk a másiktól, adjunk neki önzetlenül!
Ahelyett, hogy megmondanánk a másiknak, mit kellene, hogy tegyen,
foglalkozzunk azzal, MI mit tehetünk!
Ahelyett, hogy sóvárogva irigykedünk, és féltékenykedünk a másikra,
örüljünk annak, amink van!
Ahelyett, hogy élősködünk a másikon, tanuljunk meg önmagunkból erőt meríteni!
Ahelyett, hogy folyton panaszkodunk, találjuk meg újra az élet szépségeit, s annak örüljünk!
Ahelyett, hogy ítélkezünk, tanuljunk meg megbocsátani!
Ahelyett, hogy gyűlölködünk, tanuljunk meg szeretni végre….
szeretni és tisztelni önmagunkat, és egymást.

Tanuljunk meg végre szívből, őszintének lenni.
Mert csakis így lehet… élni, és élni hagyni.

(forrás: vegtelenelet.virtus.hu)