Palercsík László:
Vágyálom
Milyen lehet szemed fénye,
Két karodnak ölelése,
Mosolyodnak ragyogása,
Szívednek harmóniája?
Feléd nyújtanám kezem,
Kérném lelkedet, hogy szeress,
Álmodban csak engem keress,
Felhők közt repüljél velem!
Vágyom az érintésedre,
Csábító tekintetedre,
A csókok minden ízére,
Szeretet tiszta fényére!
Fények hamisan ragyognak,
Lángok zavartan lobognak,
Szívek csendesen hallgatnak,
Magány árnyai ringatnak.
Csak hamvadó tűz ölel át,
Félelem öli meg vágyát,
Nincs, ki éltesse a máglyát,
Vagy égig szítsa a lángját!
Távol vagy, de a vers elér,
Minden sora csak Téged kér,
Törd össze lelkem kételyét,
Hogy megleljem szívem helyét!
Maradj meg nekem szeretve,
Lelkemnek drága szerelme,
Minden fájdalmat feledve,
Reménynek útját keresve!
Ölelve engem, pihenj meg,
Szívedben ritmus remegjen,
Áldás legyen a reményen,
S a Béke veled érkezzen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése