Lelkembe
jutsz... Mert amikor gondolok rád, nem "eszembe jutsz". Hanem a
lelkembe. Mert nem az eszem gondol rád, hanem a lelkem. Nem csak egy-egy
pillanatra, hanem folyamatosan. Nem tudlak, hanem érezlek. Nem gondolat
vagy, hanem érzés. Nem távolság, hanem közelség. Nem ott, hanem itt. A
lelkemben.
(Csitáry-Hock Tamás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése