Lelkünk mélyén él...
Hiába
tanulunk meg beszélni. Mert először nem is tudjuk kimondani azt, ami a
lelkünk mélyén él. Elhallgatjuk, vagy mást mondunk helyette. És ha nagy
nehezen sikerül is végre kimondani: a másik nem érti meg. A szavakat
érti persze. A mondatokat is. Csak ami a szavaink mögött rejlik, vagyis a
lényeget, azt nem érti.
(Müller Péter)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése