Mit
tudtál rólam? Az, hogy szeretlek, neked korántsem lehetett olyan
meglepő, mint nekem. Mikor rájöttem, megijedtem. (...) "Mit fogok
elmondani neked?" - törtem a fejemet. (...) Szerettem
volna, ha kitalálsz rólam mindent, anélkül, hogy beszélnem kellene, s
ugyanakkor, valahol mélyen, rozsdásan, csikorogva már készülődtek bennem
a szavak, (...) és féltem, hogy elsírom magam, pedig nem volna semmi
értelme, hiszen most boldog vagyok, olyan boldog, mint még soha
életemben.
(Szabó Magda)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése