Szabó Lőrinc: Folyton átlengsz
Folyton átlengsz gondolataimon,
mint könnyű szél, vagy mint az ibolya
ég váratlan, villanó mosolya,
s néha már, mint egy édes hatalom
érintésétől, szívem s homlokom
nyugodni simul: ha sajog is a
"nem vagy" sebén a "voltál" vigasza,
szeretnék élni. Miért? Majd megtudod.
Meg kell ismernem minden emberit,
ha üdvözít, ha pokolra taszít;
és rád gondolnom olyan jól esik!
Így is együtt vagyunk mi, kedves.
Míg élek, élsz: éltetlek. S te nekem
segítesz, ugye, szív a szívemen?!
Folyton átlengsz gondolataimon,
mint könnyű szél, vagy mint az ibolya
ég váratlan, villanó mosolya,
s néha már, mint egy édes hatalom
érintésétől, szívem s homlokom
nyugodni simul: ha sajog is a
"nem vagy" sebén a "voltál" vigasza,
szeretnék élni. Miért? Majd megtudod.
Meg kell ismernem minden emberit,
ha üdvözít, ha pokolra taszít;
és rád gondolnom olyan jól esik!
Így is együtt vagyunk mi, kedves.
Míg élek, élsz: éltetlek. S te nekem
segítesz, ugye, szív a szívemen?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése