Gálla Nóra
Amit sohasem mondtam neked
Sohasem énekeltem neked hideg téli estéken. Nem dúdoltam a füledbe
halk, összefüggéstelen dallamokat. Becéző, gyengéd dallamokat. Nem
énekeltem előtted, és nem is táncoltam. Féltem, hogy megremegne a
hangom, és te nem értenéd meg, amiről a dal szól. Féltem, hogy
megremegne a térdem, és te nem látnád meg bennem a tündért. Csak egy
fáradt, gyönge embert. Inkább hallgatok. Hallgatunk.
Nézlek, és a lelkem legmélyében, egy elfelejtett, poros és sötét
szögletben énekel és táncol valami. Amiről soha nem beszéltünk. És
amiről soha nem fogunk beszélni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése